Dél-Korea és Lengyelország jó viszonya:
Dél-Korea és Lengyelország között pontosan 8 047 km van. Mégis, hogy történhetett, hogy ez a két ország annyira jó viszonyt ápoljon egymással, hogy milliárdos üzletekről, testvéri viszonyokról és közös ambíciókról beszélhessünk? A cikk ennek a különös, távoli barátságnak keresi az okait, és tárja fel a két ország közötti együttműködéseket, főként védelmi területen.
Lengyelország első számú külföldi befektetője a Koreai Köztársaság. 2021-ben 1,9 milliárd dollárt fektetett a lengyel iparban, őket követi az Amerikai Egyesült Államok mindössze 364 millió dollárral. Mint láthatjuk a dél-koreai befektetés 1,5 milliárd dollárral több, mint a második helyzetté, tehát már ebből az adatból leolvasható, hogy mennyire kulcsfontosságú partnerek.
Lengyelországban található Európa legnagyobb akkumlátorgyára, a LG Energy Solution Wrocław, de az SK is jelen van két gyárral is. Szczecinben található a Hyundai polipropilén gyára, és vegyianyag gyártásban az SK is létesített üzemet.
Mind az LG, mind pedig a Samsung jelen van az elektronikai iparban és az informatikai iparban is, de dél-koreai technológia alapján készül atomerőmű Pątnów-ban, és tanácsadó pozíciót foglalnak el több kulcsfontosságú lengyel infrastruktúra projektben is a koreaiak.
Jun Szuk Jeol dél-koreai és Duda (volt) lengyel elnök találkozója Varsóban 2023 augusztusában. Kép forrása: PAP/Jakub Szymczuk/KPRP
Mi lehetett a befektetések megindulásának fő oka?
Elsősorban a dél-koreaiak lengyelországi üzleti befektetéseit Lengyelország jó elhelyezkedése, Közép-Európai helyzete és jó infrastruktúrája indokolta, hiszen Európai Uniós tagállamként könnyen elérhető az EU többi része is, e mellé jön még a viszonylag olcsóbb és jól képzett munkaerő rendelkezésre állása.
Főként 2013-tól kezdve kezdődtek a legnagyobb fejlesztések, köszönhetően egy stratégiai partnerségi szerződés megkötésének. A közös történelmi tapasztalat is közelebb hozta a két országot: Mindkettőjüknek egy folyamatosan fenyegető szomszéddal kell szembenéznie évtizedek óta. Továbbá a konzervativizmus mindkét ország vezetői által követett ideológiai rendszer, mely többé-kevésbé a mai napig is igaz, ez szintén egy olyan pont mely közelebb hozta a két országot egymáshoz.
A közös iparfejlesztésnek, gyárak létesítésének eredményeképp a két ország között a bizalom megnőtt, ez pedig odáig vezetett, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után Lengyelország által megindított védelmi fejlesztések legfőbb partnere is Dél-Korea lett.
Védelmi ipar a Koreai Köztársaságban:
Ahhoz, hogy a két ország védelmi együttműködése értelmet nyerjen, meg kell vizsgálni mi az, amit Dél-Korea a védelmi iparával nyújtani tudott Lengyelországnak, és mi az oka, hogy nem a már bejáratott német, vagy amerikai, esetleg francia fegyverekhez fordult.
A dél-koreai védelmi ipar beindítása az 1970-es években kezdődött és egy sajátos modellre épült: a leggazdagabb koreai vállalatok (Hyundai, Samsung, LG előd cég) számára kötelezővé tették a védelmi iparhoz való hozzájárulást. Így kialakult az, a mára is aktív modell, hogy a védelmi innováció és az ipar legfontosabb pontja a katonai-civil együttműködések.
A 21. századra Dél-Korea a legtöbb fegyverrendszert tekintve már önellátóvá vált, így kitekinthetett az exportra is. A hazai fegyveriparral szemben folyamatosan egyre nagyobb követeléseket támaszt, és a kiváló tech és elektronikai cégeknek köszönhetően ez a folyamat csúcsfegyverek fejlesztését eredményezi.
Ennek köszönhető, hogy minden nagy kategóriában, szárazföld, légierő és haditengerészet, képes volt a legnagyobb fegyvergyártó vetélytársakkal, az USA-val és Németországgal tartani a tempót és hasonlóan jó minőségű és modern technológiával rendelkező fegyvereket gyártani.
A legnagyobb előnye a koreai fegyvereknek az áruk és a gyors gyártásuk. Erre láthatjuk példának a lengyel fegyverszállításokat is.
A lengyel-koreai fegyverüzlet:
2022-ben 13,7 milliárdos üzlet keretében, mindkét ország történetének legnagyobb védelmi szerződését kötötték meg, melynek keretein belül dél-koreai harckocsik, tüzérségi fegyverek, vadászrepülőgépek, rakéták érkeznek Lengyelországba.
Mariusz Blaszczak, lengyel védelmi miniszter 2022-ben bejelentette, hogy Lengyelország megrendelt 980 db K2 harckocsit, 650 db K9 tüzérségi önjáró löveget, és 48 db FA-50 harci repülőgépet. Nézzük ezeket az eszközöket egyesével:
Az első K2-esek megérkezése Lengyelországba. Kép forrása: gov.pl
A dél-koreai K2 Black Panthert a Hyundai Motor Group leányvállalata, a Hyundai Rotem gyártja, 2009-ben került bemutatásra, és 2014-ben kezdték el a hadseregbeli alkalmazását. A K2-esek a K1-es és a M48-as harckocsikat váltották fel a koreai hadseregben. Annyira jól sikerültek az új harckocsik, hogy a fokozott mobilitás és tűzerő miatt, és a világ egyik legjobbjának tarják kategóriájában.
A 980 db K2-ből 190-et már 2022 végére leszállítottak, és közben elindult a lengyel design és a lengyel K2 licenszelt harckocsik gyártásának előkészítése is. A dél-koreai fél hajlandósága a lengyel verziójú K2 licenszre volt a legnagyobb döntő a dél-koreai fegyverek mellett Lengyelország számára, hiszen saját licensz alapján, otthon gyártott harckocsikat szereztek.
A Hyundai hajlandó volt a technológiatranszferre, az alkatrészek lengyel szabványosítására. Ez a kétoldalú szerződés munkamegosztásról és nagyon szoros együttműködésről árulkodott. A lengyel központú gyártás előteremtené más Európai országok számára is a K2-k könnyű elérhetőségét, hiszen a gyártáson kívül karbantartó műhely kapacitások is kapnának helyet Lengyelországban. Így a gyors szállítást, Európai licenszet és a közeli műhelyeket is biztosíthatná a lengyel-koreai együttműködés.
A leszállított K9-es tüzérségi önjáró lövegek. Kép forrása: defense-aerospace.com
Az első K9 tüzérségi löveg első szállítmánya már 2022 decemberében megérkezett. Ahogy látjuk a dél-koreaiak egyik legnagyobb erőssége a gyors gyártás és szállítás itt is megjelenik. A K9 löveget a Hanwa hadiipari cég gyártja, mely a SIPRI adatai szerint 2021-ben az 50 legnagyobb fegyverexportőr cég között volt.
A megrendelt K9-esek közül több, mint 300 darabot a K2 gyártásához hasonlóan koreai-lengyel együttműködésben Lengyelországban fognak legyártani.
Az FA-50-es harci repülőgépek működésben. Kép forrása: defence-blog.com
Az FA-50-es harci repülőgépek érkezése kicsit később, csak 2023-ra ígérték, amit teljesítettek is a koreaiak, jelenleg már 8 darabot leszállítottak, és év végére 12-t ígértek. Az FA-50-esek a MiG-29-es és SU-22-es harci repülőgépeket váltják fel, és gyakorlatilag flottacseréről beszélhetünk.
Az FA-50-es harci repülőgépeket a Korea Aerospace Industries (KAI) gyártja, és biztosította Lengyelországot a pilóták közös képzéséről és a logisztika biztosításáról is. 2023-ban elkezdődtek a pilóta átképzések is Dél-Koreában.
A K239-es Csun-Mu rakéta-sorozatvető. Kép forrása: mil.in.ua
2022 októberében a Lengyel védelmi miniszter bejelentette 218 db K239 Csun-Mu rakéta-sorozatvető rendszerének vásárlását, melyből az első darabok 2023-ban megérkeztek. A Csun-Muk szintén Hanwa gyártás, a Hanwa Aerospace keretein belül készülnek.
Ahogy láthatjuk Lengyelország az orosz-ukrán háború hatására fegyvermodernizációt hajtott végre, és ehhez szüksége volt egy megbízható partnerre, aki gyorsan le tudja szállítani ezeket a fegyvereket, hiszen ebben a helyzetben nem igazán volt idő kivárni az akár 2-3 éves várólistákat.
Dél-Korea be tudta tölteni ezt a szerepet és rendelkezett egy plusz előnnyel is: hajlandó volt a licenszelésre, technológia transzferre és gyárak létesítésére a vásárló országban. A korábbi lengyel-koreai tapasztalatok miatt az együttműködés minősége is ismert volt már, láthattuk, a két országnak nem ez volt az első üzlete egymás között.
A lengyel példa nem az egyetlen a koreai fegyvervásárlásokra, és más országok is meglátták azokat az előnyöket a koreai fegyverekben, mint Lengyelország. A későbbiekben is várhatjuk akár további európai országok érdeklődését a koreai fegyverrendszerek iránt, főleg, ha Lengyelországban sikeresen megépülnek a gyártó létesítmények.
