A szudáni események történelmi kontextusa
Az Észak-Kelet-Afrikában található Szudán 1956-ban vívta ki függetlenségét a brit gyarmatbirodalomtól, azonban az utána lévő évtizedekben egymást követték az összetűzések és politikai belharcok, amik gyengítették az ország gazdaságát és stabilitását. A folyamatosan váltakozó rezsimek nehezen nyerték el a különböző politikai csoportok általános és hosszan tartó elfogadását. Szudán történelmét több hosszan tartó polgárháború is végigkísérte; az elsőre 1955 és 1972 között került sor, azonban a békemegállapodás megkötése után nem sokkal, 1983-ban a déli gazdasági fejlődés viszonylagos hiánya a regionális sérelmek új forrásává vált és újra kiéleződött a viszály az északi vezetők és a déli tartományok között.
Kiemelt szerepet játszott a polgárháborús eseményekben Dárfúr, Szudán egyik délnyugati tartománya, ami a kartúmi kormány mellőzésének köszönhetően mindig is elmaradottabb volt a többihez képest. A dárfúri válság több tényező együttes hatásában gyökerezik: az erőforrások szűkössége, amit a rendkívüli aszályok is súlyosbítanak, továbbá a törzsi konfliktusok és a dárfúriak körében elterjedt benyomás, hogy háttérbe vannak szorítva és ezáltal kizárják őket a szudáni olaj hasznából. A háború frontvonalai jellemzően az északi, arab nyelvű kartúmi iszlám kormány és a déli, főként keresztény és animista fekete lázadók között húzódtak.
A térképen narancssárga színnel jelölt Dárfúr Szudán egyik legszegényebb régiójaként van számon tartva
Kép forrása: ResearchGate
A hosszan tartó polgárháború végül 2005-ben ért véget egy átfogó békemegállapodás megkötésével, ezzel pedig a 20. század második felének egyik leghosszabb és legvéresebb konfliktusa zárult le. Megközelítőleg 1,9 millió ember halt meg ez alatt a közel két évtized alatt, valamint több mint 4 millióan kényszerültek elhagyni Szudán déli területeit valamelyik szomszédos ország, elsősorban Csád vagy a Közép-Afrikai Köztársaság felé. A polgárháborút lezáró átfogó békemegállapodás egyik feltétele volt, hogy a lakosság 2011-ig népszavazással dönt majd a déli területek teljes függetlenedéséről. Ez meg is történt és 2011-ben létrejött Dél-Szudán állam.
Azonban a 2005-ben aláírt referendum nem számolt el a civilek ellen elkövetett brutalitással, továbbá nem foglalkozott a délen élők jogfosztottságával és sérelmeivel, amelyek máris új fegyveres felkelésekhez vezettek. 2013 decemberében pedig újra kitört a polgárháború, amely az etnikai megosztottságon és sérelmeken alapult, valamint az ezeket manipuláló politikai elit hatalmi harcának eredménye volt.
A jelenleg zajló fegyveres konfliktus és annak következtében kialakult humanitárius válság
A jelenleg is folyó konfliktus az ország déli felén a legrosszabb, ugyanis a politikusok által folyamatosan atrocitás éri az itt élő kisebbségi népcsoportokat, az igazságszolgáltatáshoz fordulni pedig alig van lehetőség, mivel Dél-Szudánban az igazságügyi infrastruktúra gyakorlatilag teljesen szétesett. Az Afrikai Unióval közösen egy vegyes bíróságot kellene felállítania az országnak, amely a második polgárháború és a 36 hónapos átmeneti időszak alatt elkövetett visszaélésekért leginkább felelős személyeket állítaná bíróság elé. A kormány 2021 januárjában végül jóváhagyta ezen intézmények, köztük a háborús bűnökkel foglalkozó bíróság létrehozását, azonban ezeknek az ígéreteknek a mai napig nem tett eleget.
Az országban zajló háborús események 2023. április 15-én kezdődtek, miután az évek óta tartó feszültség az ország két hatalomgyakorlója, Abdel Fattah al-Burhan tábornok és Mohamed Hamdan Dagalo tábornok által vezetett Szudáni Fegyveres Erők (Sudanese Armed Forces - SAF) és a félkatonai Gyors Támogató Erők (Rapid Support Forces - RSF), szembetűzésbe keveredtek egymással. Az azóta tartó fegyveres harcok a főváros, Kartúm és a dárfúri régió körül összpontosulnak.
A harcok kezdetben Kartúm utcáin zajlottak, azonban azóta átgyűrűztek más területekre is. Jelentések szerint a kezdeti időszakban több nemzetközi szervezet tulajdonában lévő épületet foglaltak el és fosztottak ki fegyveres milíciák, például országszerte megszállták az ENSZ és a nem kormányzati szervezetek épületeit, valamint az Európai Unió kartúmi nagykövetét katonák bántalmazták az otthonában. A SAF intenzív bombázó hadjáratot indított Kartúmban, nem kímélve semmilyen célpontot. Több elemző szerint Szudán a jemenihez hasonló állami összeomlás előtt áll, tovább gyengítve ezzel politikai és gazdasági pozícióját a régióban és a kontinensen.
Az április óta történt harcok és az annak következtében otthonukat elhagyni kényszerülő emberek száma Szudánban
Kép forrása: UNOCHA
Szudánban azóta nagyszabású humanitárius válság van jelen (habár az élhetési körülmények korábban sem voltak kielégítőek az évtizedek óta tartó válságoknak köszönhetően), a lakosság fele - 24,7 millió ember - humanitárius segítségre és védelemre szorul. Körülbelül 5,3 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására az országon belül vagy a szomszédos országokba.
A harcok sokszor a civil lakosságot is érintik, valamint nem kímélnek közintézményeket, középületeket sem; még kórházakat is támadtak meg, romboltak le vagy foglaltak el fegyveres erők az elmúlt 7 hónapban. A közelmúltban nyugtalanító hírek kezdtek el keringeni a civilek elleni erőszak és támadások fokozódásáról - beleértve azt is, ami úgy tűnik, hogy etnikai alapon történik Dárfúrban.
Civilek menekülnek Szudánból
Kép forrása: Jason Patinkin
A BBC újabb és újabb bizonyítékokat tár fel arról a brutális etnikai erőszakról, amely azóta söpört végig Nyugat-Szudánon, hogy áprilisban harcok törtek ki két rivális katonai csoport között. A műholdas és a közösségi média adatainak elemzése azt mutatja, hogy a polgárháború kezdete óta legalább 68 dárfúri falut gyújtottak fel fegyveres milíciák. Nem ez lenne az első eset, hogy Szudánban etnikai alapon történnek támadások a civil lakosság ellen. Korábban az Amnesty International és a Human Rights Watch, emberi jogvédő szervezetek, valamint a brit kormány is egyértelmű bizonyítékokat szerzett azzal kapcsolatban, hogy 2016-ban a szudáni kormány vegyi fegyverekkel bombázott településeket etnikai tisztogatás céljából.
Az Amnesty International által végzett kutatómunka, műholdas felvételek, a túlélőkkel készített több mint 200 mélyinterjú, valamint a szörnyű sérüléseket szenvedett csecsemőket és kisgyermekeket ábrázoló több tucatnyi megdöbbentő kép elemzése alapján a vizsgálat azt mutatja, hogy 2016 januárja óta legalább 30 valószínűsíthető vegyi támadás történt a dárfúri Jebel Marra térségében. A támadások során több százan vesztették életüket, jórészt fiatalok és gyermekek. A rossz és hiányos egészségügyi körülmények következtében pedig sokakat nem sikerült megmenteni és a vegyi anyagok által okozott sérüléseikbe haltak bele. Tirana Hassan, a szervezet válságkutatási igazgatója így nyilatkozott az eseményekkel kapcsolatban: "A vegyi fegyvereket évtizedek óta betiltották, mert az általuk okozott szenvedés mértéke soha nem igazolható. Az a tény, hogy a szudáni kormány most ismételten saját népe ellen használja őket, egyszerűen nem hagyható figyelmen kívül, és cselekvést követel."
Az események igazolását azonban nagyban nehezíti, hogy a kormány által bevezetett belépési korlátozások értelmében egyetlen újságíró, emberi jogi nyomozó vagy humanitárius szereplő sem végezhetett semmilyen értékelést a területen. Jelenleg több nemzetközi segélynyújtó szervezet próbál ellátmányokat eljuttatni a rászorulóknak, de a lehetőségeik sajnos limitáltak.
Nők nézik a határt, remélve, hogy rokonaik elérik Csádot és megmenekülnek a halál elől, 2023. november 7.
Kép forrása: El Tayeb Siddig/Reuters
A Reuters jelentése szerint idén április és június között az RSF és a vele szövetséges arab milíciák hetekig tartó szisztematikus támadásokat hajtottak végre a maszalitok, El Geneina többségi afrikai törzse ellen. Ez csupán egy, a sok célzott támadásból, amelyet a főként délen élő afrikai törzsek ellen hajtanak végre. A közvetítő felek próbálnak tűzszünetet elérni a két fél között, azonban eddig minden tárgyalás és próbálkozás kudarcba fulladt.
Az egyértelműen látszik, hogy Szudán lakossága komoly válsággal néz szembe és egyetlen reménye az abból való kilábalásra az, ha a szemben álló RSF és SAF lehetővé teszi, hogy nemzetközi segélyszállítmányok érkezhessenek az országba. Jelenleg az ország külső segítségben reménykedhet, azonban a nemzetközi közösséget más események foglalkoztatják és a szudáni történések nincsenek napirenden, főleg a közel-keleti konfliktus óta.
Borítókép forrása: Ashraf Shazly/AFP
AZ EURÓPAI UNIÓ FINANSZÍROZÁSÁVAL. AZ ITT SZEREPLŐ VÉLEMÉNYEK ÉS ÁLLÍTÁSOK A SZERZŐ(K) ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZIK, ÉS NEM FELTÉTLENÜL EGYEZNEK MEG AZ EURÓPAI UNIÓ VAGY AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉG (EACEA) HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁVAL. SEM AZ EURÓPAI UNIÓ, SEM AZ EACEA NEM VONHATÓ FELELŐSSÉGRE MIATTUK.
Projekt azonosító száma:
2022-3-HU01-KA210-YOU-000099246
