A Baltikum országainak biztonsági környezetét hosszú idők óta Oroszország agressziója dominálja. Az 1994-es függetlenedés után gyakorlatilag a semmiből kellett újjáépíteni hadseregüket és országuk védelmi képességeit. Mára Észtország, Lettország és Litvánia is NATO-tagország, Finnország (és a hiányzó magyar ratifikáció esetén Svédország) NATO csatlakozásával pedig Oroszország akaratlanul NATO-szigetté tette a számára stratégiailag kritikusan fontos Balti-tengert. A cikk a Baltikum védelmével foglalkozik NATO szemszögből.
A 2022-es orosz invázió megváltoztatta Európa biztonsági környezetét és óriási hatást gyakorolt a Balti-államok és a Balti-tenger biztonságára is. Növekvő védelmi költségvetések, védelmi tervek újragondolása, új NATO-tagállamok és még rengeteg változás történt a szövetség keretein belül. A Balti-államok különösen kitettek lehetnek egy esetleges orosz agressziónak ennek eredményeképp a NATO számára is prioritás a Balti-államok védelmének közös biztosítása. Ezt mutatja az is, hogy a 2023-as NATO csúcsot Vilniusban tartották.
Litvániát találhatjuk a legkiszolgáltatottabb helyzetben a Suwałki-folyosó miatt, mely egy katonailag nehezen védhető folyosó Lengyelország és Litvánia között. Egy esetleges orosz támadással Kalinyingrádból vagy Fehéroroszországból, a Balti-országok leválaszthatóak lennének Lengyelországtól, és egyben a NATO-tól is, hiszen szárazföldön ez az egyetlen, keskeny folyosó az összeköttetés. Ezt a képet az új csatlakozások azért árnyalják, hiszen Finnországgal és várhatóan Svédországgal a Balti-tagállamok területei könnyebben védhetővé válhatnak.
A Suwalki-folyosó. Kép forrása: https://cersipamantromanesc.wordpress.com/2023/07/18/coridorul-suwalki-si-importanta-lui-strategica-enorma-pentru-nato-si-uniunea-europeana-dar-si-pentru-rusia/
Védelmi változások a Balti-államokban a háború után:
Az egyik nagy változás a sorkatonaság visszavezetése hozta, immár Lettországgal együtt mindhárom Balti-országban sorkatonaság működik. Változás történt a védelmi költségvetésben is. Ahogy a lenti táblázatban leolvasható a Balti-országok esetében a NATO által kért 2% teljesítve volt, azonban a háborút követően megegyeztek az államok a GDP védelmi célokra történő fordításának 3%-ra való emelésére.
Érdemes megvizsgálni a fegyver importokat is, Észtország esetében 12 db dél-koreai K9 Thunder önjáró löveget szereztek be, ami jelenleg az egyik legjobb lövegnek számít a piacon, HIMARS rakéta-rendszert vásároltak az Egyesült Államoktól, CV-90 svéd gyalogsági harcjárművet Norvégiától, Blue Spear hajók ellen alkalmazható rakétákat Izraeltől.
Lettország esetében 6 db S-70 Black Hawk helikoptert az Egyesült Államoktól, Scimitar harckocsit Nagy-Britanniától, rakétákat Izraeltől, és légvédelmi radart Svédországtól. Litvánia Észtországhoz hasonlóan HIMARS rendszerre ruházott be, Hunt osztályú aknamentesítőt Nagy-Britanniától és német PZH 2000 német önjáró löveget.
| Észtország | Lettország | Litvánia |
| 2,3% | 2,2% | 2,5% |
A három Balti-állam védelemre fordított kiadásai GDP/%-os arányban.
NATO-tervek a Baltikum védelmére:
A NATO harccsoportokkal van jelen a keleti szárnyon, ezek pedig megtalálhatóak: Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és a három Balti-országban. Az észt NATO-harccsoport keretnemzeti vezető állama Nagy-Britannia, a litvánoké Németország, a letteké pedig Kanada. Németország ígéretet tett a Baltikum védelmére, és további 4 ezer katonával bővítette jelenlétét Litvániában. A tavaly Madridban tartott NATO-csúcs természetesen a Baltikumot is érintette, a NATO Oroszországgal szemben a „megtorlás alapú” helyett, „megtagadás alapúvá” válik, az „előretolt jelenlét” pedig „előretolt védelemmé” alakult. Továbbá ki kell emelni az akár 300.000 fős erőt, mely 1 hónapon belüli mozgósítással bevethető lenne a keleti határokon.
A 2023-as Vilnius-i csúcs eredményeként a Balti-államok harccsoportjainak keretnemzetei további erősítésekre szánták el magukat: Németország a már említett 4000 fővel erősítette a harccsoportot, Kanada további 1200 embert vezényelt Lettországba és 15 db Leopard 2 harckocsit telepített, az Egyesült Királyság egy másik megközelítést választott, a fejlesztések inkább a készültség irányába mentek, hogyha szükséges képesek legyenek dandár szintűvé növelni a harccsoportot.
A Balti-országok védelmi terve 2008-ra vezethető vissza, amikor az orosz-grúz háború után számolni kellett Oroszország további agressziójára, akár Európa irányába is. A Vilniusi csúcs után a hangsúly a készenléten és a megerősítésen van. A szövetségesek továbbá megállapodtak abban is, hogy rotációs rendszerben erősítik a NATO integrált lég- és rakétavédelmi képességeit is a Baltikumra összpontosítva. A Baltikum légterének védelmében Magyarország is részt vesz a Gripenekkel.
Mivel járulnának hozzá az új csatlakozók a Baltikum védelméhez?
Finnország esetében már megtörtént a csatlakozás, 23.000 fős hadsereggel rendelkezik, de ez felbővíthető 280.000 főre, amennyiben a helyzet kritikussá válik. Finnország esetében a tüzérségi haderőnem kiemelkedően erős, de harckocsik számára sem panaszkodhat, hadserege Leopards 2A6 és 2A4-esekkel van felszerelve. Légierőben az F–35 Lightning II-nek a szállítása 2026-ban kezdődik, amely egy ötödik generációs vadászbombázó repülőgép, és a F/A–18 Hornet gépeket váltja fel.
Az érkező F–35 Lightning II vadászbombázó gépek. Kép forrása: https://www.blogbeforeflight.net/2021/12/finland-selects-f35.html
Svédország csatlakozása még nem hivatalos, de már csak Magyarország ratifikációjára vár a csatlakozáshoz, amely előbb vagy utóbb, de meg fog történni. Svédország nagyon erős haditengerészeti képességekkel rendelkezik, de tengeralattjáró és vadászgép gyártásban is kiemelkedő, gondoljunk csak a Gripenekre. Svédország megerősítette jelenlétét a stratégiailag fontos Gotland-szigeten is, ami a NATO-csatlakozás után Oroszország elleni NATO védelemben kiemelkedő szerepet kapna.
Bár Oroszország hadserege súlyos veszteségeket szenvedett eddig az orosz-ukrán háború során, azonban az vitathatatlan, hogy amennyiben a háború befejeződik az újjáépítés megindul, és nem lehet letörölni a térképről Oroszországot és az orosz hadsereget. Tehát az orosz agresszió fenyegetése nem áll meg, ezért mind a NATO-nak, mind pedig a Balti-tenger államainak hosszú távon kell számolni a fenyegetésekkel.
Ahogy láthattuk a Balti-államok megpróbálnak tenni saját maguk védelmére, modern eszköz vásárlásokon, hadsereg létszám növeléseken keresztül, de védelmük nagyban függ a NATO-tól, mely már Madrid után megkezdte a csapatok erősítését és az elrettentést a keleti-szárnyakon. A kihívások folyamatosak, azonban mind a Balti-államok, mind pedig a NATO próbál megtenni mindent, hogy felülkerekedjenek a Balti-tengerre veszélyt jelentő orosz fenyegetéssel szemben.
AZ EURÓPAI UNIÓ FINANSZÍROZÁSÁVAL. AZ ITT SZEREPLŐ VÉLEMÉNYEK ÉS ÁLLÍTÁSOK A SZERZŐ(K) ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZIK, ÉS NEM FELTÉTLENÜL EGYEZNEK MEG AZ EURÓPAI UNIÓ VAGY AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉG (EACEA) HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁVAL. SEM AZ EURÓPAI UNIÓ, SEM AZ EACEA NEM VONHATÓ FELELŐSSÉGRE MIATTUK.
Projekt azonosító száma:
2022-3-HU01-KA210-YOU-000099246
