A szöveg objektív elemekkel tarkított véleménycikk.
Csepregi Éva október 22-én lett 70 éves és mivel őszi, már csak valahol messze délen van örökös napsütés, itthon itt van az ősz s a tél újra. A Neoton Família frontembere öt évtizede a pályán, tucatnyi nagylemezzel és… írná egy életútinterjú leirataként a szerző, annyi kitétellel, hogy Erdős Péterre, sehogy vagy maximum, mint pozitív tényezőre utalna. Ez a cikk más típusú kérdésekre ad választ, ilyenekre például:
Volt-e Csepregi Évánál tehetségesebb női énekes a Kádár-rendszer zeneiparában?
A siker mértéke arányos vagy fordítottan arányos a művésznő hangi adottságaival?
Hozzájárult-e a Neoton sikeréhez „Csepi” élettársi kapcsolata Erdős Péterrel?
Erdős Péter 3+1 pontban
- Élet és halál ura, a Kádár-rendszer zenei világának akarnok döntnöke, leghírhedtebb popmenedzsere, egyébként jogász végzettségű, átlagon aluli zenei érzékkel.
- Tevékenységének szerves és meggyőződésesen vállalt része volt a Kádár-korszak kultúrpolitikai irányelveinek a magyar könnyűzenei szférára vonatkozó céltudatos végrehajtása. Ez diplomatáról magyarra fordítva annyit tesz: cenzúrázott.
- Olyan zenekarok, művészek életét nehezítette meg, lehetetlenítette el mint a Hobo Blues Band, a Beatrice, a P.Mobil vagy a páratlan hangú Cserháti Zsuzsa, de említhetnénk a Syrius-Kex-Taurus hármast, utóbbiban kifejezetten szomorú a kiemelkedő gitártudású Radics Béla példája.
Laár András (KFT): „Nála nem fért bele az, hogy az általa propagált Neoton Família mellett más zenekarnak is sikere legyen külföldön. Elmondta nekünk, hogy százezres lemezeladásokat is csinálhatott volna velünk, de nem akarta, így lett csak 30 ezer.”
Erdős Péter 1990 februárjában az első magyar demokratikus választások előtt halt meg.
(Kép forrása: librarius.hu)
A Csepregi-Erdős kapcsolat margójára
Felkapott kritika Erdőssel szemben, hogy a popszcénát teljesen a saját ízlésére kívánta formálni, ehhez kapcsolódik a fentebb leírt zenekarok hátráltatása vagy az olyan előadók pártfogása, mint Csepregi Éva vagy Koncz Zsuzsa. A gyakorlatban ez azzal járt, hogy akit nem szívlelt, az nem vagy csak alig kapott lemezszerződést, lehetőséget a kibontakozásra, visszatérő esetnek tekinthető az albumok esetében a szelekció, azaz egyes – így az Eddánál akár már koncerteken elhangzó – dalok évekig albumról albumra történő visszadobása vagy betiltása. Eleven cenzúra. Ezzel szemben a Neotonnál más szelek fújtak főleg, ha a szövegek mélységére gondolunk, valamint arra a kevés akadályra, amit az élet eléjük görgetett, ha görgetett egyáltalán.
(És ha lesben áll egy cápa, Don Quijote a szélmalom csak játszik veled és társai)
Cserháti Zsuzsa esete
Cserháti Zsuzsa körül a 70-es évek végétől szűkült a tér. Csepregi mellett Erdős Szűcs Juditot és a már korábban befutott Koncz Zsuzsát favorizálta, utóbbi apósa Boldizsár Miklós kultúrdiplomata, '72-től a Béketanács elnökhelyettese. A főszerepet (sőt leginkább semmilyen szerepet) nem neki szánta a Popcézár a 80-as évekhez érkezve. „Békejobbot” nyújtva felajánlotta, hogy legyen vokalista a Neotonban kedvese mögött, amit Cserháti Zsuzsa teljes joggal elutasított… az eset következménye már-már szokványos, a klasszikus forgatókönyv érvényesült:
- Koncertlehetőség Erdőséktől: 0
- Megjelent nagylemez: 0
- Rádióban lejátszott dalai száma: 0
Hozzá kell tenni, hogy például Szakcsi Lakatos Bélával vagy Charlieval énekelt, vokálozott, de a helyzet így is a tehetségéhez képest sanyarú, főleg ha összevetjük milyen sikereket könyvelhetett el a Neoton, akik még nagybetűs külföldi – tehát nem Bulgária – turnékat is megengedhettek maguknak, így jutottak el például Japánba egy több, mint 40 állomásos turnéra.
Hangi adottságok
Leszögezendő, hogy zenét objektívan megítélni szinte lehetetlen. Amit meg lehet ítélni az az énekhang egyedisége, a hangterjedelem és az ösztönös tehetség. Nem érvelhetünk úgy Csepregi ellen, hogy „nincs hangja”, „tehetségtelen”, ez nem is cél, értelmetlen, nem állja ki a valóság próbáját. Valid felvetés azonban, hogy Csepregi Éva kevesebb tehetséggel kapott óriási hátszelet a Kádár-rendszer zenei elitjétől, míg Cserháti Zsuzsa – a fentebb említett példa tükrében – kivételes tehetsége ellenére lett méltatlanul mellőzve.
Katona olvasóinknak úgy példálóznék, hogy a hadviselés aszimmetrikus, az utánpótlás a domináns félnél kimeríthetetlen.
Bátran állíthatjuk, hogy Cserháti hangban és tehetségben előtte jár, ugyanennyi térrel, lehetőséggel a kezében legalább ekkora, ha nem nagyobb karriert futhatott volna be, nem felejtve, hogy mindenfajta tiltás, hátráltatás ellenére a rendszerváltást követően felfelé ívelt pályája hirtelen haláláig. A sors fintora, hogy bármennyire is mást akartak popdívának a kvalitás utat tört magának, pláne az Erdős-éra után az 1990-es évektől.
(Kép forrása: Csepregi Éva hivatalos oldala)
Konklúzió
Csepregi Éva sikerének titka betudható egyrészt a fülbemászó és kétségtelenül széles körben, magas népszerűségnek örvendő, ám nagyrészt felszínes, alacsony igényeket kielégítő szerzeményeknek, másrészt az Erdős Péterrel folytatott viszonyának és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat monopolhelyzetének, nem beszélve arról, hogy a Neoton Famíliának a maga területén nem lett konkurenciája a zenei ringben. Egyszemélyes bokszmeccs.
Összegezve az elhangzottakat a Neotonnak és Cs. Évának puszta létezésével nincs baj, nem is lehet, ami viszont ellenszenvet válthat ki, az az a lineáris történet, amivel befutottak. Ki tudja hány hasonlóan nagyra törő álmokkal rendelkező művész, formáció karrierjét kaszálta el a kultúrpolitika a 70-es, 80-as években, miközben a taglalt alakulat kiváltságos helyzetéből adódóan (aránytalanul) nagy sikereket ért el.
Csak egy Neoton Famíliája lehetett Magyarországnak, de Erdős Péterből sem akadt egynél több.
Legközelebb ezekre is gondoljunk a diszkó hevében, ha meghallunk egy általuk kiadott dalt.
(Borítókép forrása: A Hálózat - Mező Gábor Hivatalos Oldala)
