Az Egyesült Államok világvezető státusza lassan egy évszázada általánosnak vett tény. Már az első világháború utáni európai újraépítés jelentős részét is amerikai bankok finanszírozták, a második világháború végeztével pedig egyértelműen az USA lett a világ nem szocialista részének vezetője. A Szovjetunió összeomlása és ezáltal a kétpólusú világrend megszűnése után ez a hegemónia még tovább erősödött, az Egyesült Államok a világ egyedülálló szuperhatalmává vált. Napjainkra ez a pozíció egyre inkább veszélyeztetve van Kína felemelkedése által, ugyanakkor jelenleg még nem jelenthető ki, hogy az ázsiai ország utolérte volna riválisát, annak ellenére sem, hogy egyes gazdasági mutatókban – pl.: vásárlóerő-paritás – már ők szerepelnek jobban. Ennek az amerikai dominanciának számos összetevője van, azonban az egyik, ha nem a legfontosabb tényező, az ország földrajzi elhelyezkedése és adottságai ritkábban kerülnek említésre. Ez a cikk igyekszik ezen a hiányon enyhíteni.
Az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb országa, területe közel 10 millió négyzetkilométer. Éghajlata kifejezetten kedvező, legnagyobb részt a mérsékelt kontinentális éghajlat jellemzi, aminek köszönhetően természetes erőforrásokban – legyen szó termőföldekről, vagy éppen kő-, és palaolajról – kifejezetten gazdag. Népességet tekintve szintén a világ harmadik legnagyobb országa a maga 330 millió lakosával, népsűrűsége azonban csak közel a harmada az európainak. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy van még területe a potenciális növekedésre.
Kifejezetten kedvező a vízrajza, Szűcs Róbert magyar geográfus képén tökéletesen látszik, hogy lényegében az egész országot behálózzák a folyóvizek. Legjelentősebb a Mississippi-Missouri, illetve mellékfolyóik (az illusztráción rózsaszínnel), amelyek Amerika teljes középső részét lefedik. Ehhez hozzáadódik az északi határ mentén található Nagy-tavak (az illusztráción világoszölddel) vízrendszere, amelybe az Erie-csatornának köszönhetően beletartozik a Hudson folyó is, torkolatánál New Yorkkal. A két hálózat segítségével az Egyesült Államok kétharmada egy nagy, belföldi vízisztrádaként is felfogható, amely sokkal gyorsabbá teszi az áruszállítást, kereskedelmi előnyt biztosítva ebből kifolyólag az országnak.
Szűcs Róbert geográfus illusztrációja Amerika vízrajzáról / forrás: © imgur / Fejetlenfej
Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően katonai támadástól lényegében nem kell tartania. Két szomszédos ország határolja, Kanada és Mexikó, amelyek sem méretben, sem erőforrásban nem veszik fel a versenyt az USA-val. Jóllehet Kanada nagyobb kiterjedésű, de területének nagy része lakhatatlan az éghajlata miatt. A többi, szárazföldön nem határos országgal szemben pedig az úgynevezett óceánpajzs biztosít természetes védelmet. Ezt a gyakorlatban a szomszédos kontinensektől való iszonyatos távolság testesíti meg, aminek köszönhetően partraszálló akció kivitelezése lényegében lehetetlen. Szintén természetes védelmet kínál a Mexikói-öböltől keletre található kis szigetek hálózata, amely az óceáni viszonytagságokkal, valamint a 18-19. században még igencsak aktuális kérdésnek számító kalózokkal szemben is védelmet nyújtott. Geopolitikai pozícióját tovább erősíti, hogy amíg Észak-Amerikában kevés nagy ország található, addig Latin-Amerika nagyon széttöredezett. Rengeteg kisméretű ország figyelhető meg, amelyek méretüknél fogva nem jelentenek fenyegetést az Egyesült Államokra. Annak érdekében, hogy ez a felállás ne is változzon, az USA természetesen számos alkalommal fellépett a saját érdeke védelmében.
Társadalmi szempontból Amerika egy olvasztótégelynek tekinthető, amely számos etnikai csoportot integrált egy államon belül. Az eredeti őslakosok mára már szinte teljesen kihaltak, jelen vannak azonban a különböző európai népektől – olasz, ír, magyar – elkezdve, a kínaiakon keresztül, az afrikaiakig szinte minden nemzetiség. Ez magában azonban még nem jelentene előnyt, azonban az Egyesült Államok unikális módon képes volt ezeket a nagyon eltérő kulturális-, és történelmi hagyományokkal rendelkező népcsoportokat, egy közel homogén társadalommá formálni. Ezt a folyamatot természetesen sem rövidnek, sem konfliktusoktól mentesnek nem lehetett nevezni, véget pedig a mai napig nem ért. Ugyanakkor látva azt, hogy a jelenkorunkban mekkora megoldatlan problémát tud jelenteni csak egy-egy népcsoport társadalmi integrálása is, az egyértelműen kijelenthető, hogy az USA elért eredményei figyelemreméltóak.
Földrajzi szempontból egyetlen igazán negatív aspektusnak a gyakori természeti katasztrófák említhetők. Ezek közül legjelentősebbnek a hurrikánokat lehet nevezni, amelyek szinte évről-évre komoly pusztításokat végeznek az ország keleti-, és délkeleti részén. Ezen hurrikánok a Karib-tenger felett jönnek létre, majd a szárazföldhöz érve egy természetes kürtőbe kerülnek, amelyet a Sziklás-hegység, valamint az Apalache-hegység szegélyez. Két leghíresebb példa, amit említeni lehet a 2005-ös Katrina-hurrikán, amely a Mexikói-öböl térségére, kiemelten New Orleansra csapott le, valamint a 2012-es Sandy-hurrikán, amelyik a Keleti-partot és New Yorkot pusztította.
New Orleans a Katrina hurrikán után / forrás: insideclimatenews.org
Összességében elmondható, hogy az Egyesült Államok földrajza talán az egész világon a legideálisabbnak tekinthető. Természetes ellenségei gyakorlatilag nincsenek, geopolitikai döntéseit pedig annak rendeli alá, hogy ez status quo fenn is maradjon. Ennek ellenére Kína egyre nagyobb ütemben zárkózik fel, az pedig jó eséllyel csak az idő kérdése, hogy mikor alakul ki egy újabb kétpólusú világrend.
