Fejfájás, kimerültség és alvászavar, általános rossz közérzet vagy idegrendszeri problémák: mind találkozhattunk már ezekkel a tünetekkel, főként a borús, téli napokon. Az időjárási körülményektől eltekintve, kevesen gondolnak arra, hogy ezek hátterében látásprobléma állhat, melynek korrigálása létfontosságú minden korosztály esetében.
Látásunk, mint egyik legfontosabb érzékünk egészsége szorosan összefügg az életminőséggel és a teljesítménnyel, melyeknek maximalizálására törekszünk az iskolapadban, később a munkahelyünkön. Ennek megvalósításban nagy segítségünkre van a különböző életviteli tanácsok – például vitamindús táplálkozás, megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás és alvási idő - betartása, ugyanakkor nem lehet eltekinteni olyan genetikai és környezeti tényezők szerepétől, amik az egészséges életmód ellenére is teljesítményrontók. Erre kimondottan aktuális példa a myopia, másnéven rövidlátás.
A rövidlátás olyan látáshiba, melynek során a nagyobb távolságra lévő dolgok elmosódottá válnak. Ez azért történik, mert a szemünkbe érkező párhuzamos fénysugarak a szemgolyón áthaladva az ideghártya (retina) előtt találkoznak, emiatt csak a kis távolságra levő tárgyak jelennek meg teljes élességükben.
Ennek a jelenségnek kétféle változata létezik, az egyszerű és a betegségnek minősülő myopia. Az egyszerű myopia főként gyermekkorban alakul ki, progressziója körülbelül 24-25 éves korig tart, ekkor általában stabilizálódik. A szemészeti vizsgálaton a fénytörési zavarokon kívül nem lehet megállapítani egyéb rendellenességet, a szemgolyó alakja normális. A Myopia.hu oldalon írtak alapján a szemüveg viselése ugyan korrigálja ezt a problémát, de nem feltétlenül szünteti meg. A rövidlátás folyamatosan haladhat előre, a 25 év feletti romlás lehetősége sem kizárt. Itt érdemes megemlíteni, hogy
a myopia gyors fokozódása olyan súlyos egészségügyi-szemészeti problémákhoz vezethet, mint a zöldhályog, retinaleválás, myopia makulopátia és a szürkehályog.
A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója és a Látás hónapja 2023 kampány myopia szakértője, megerősítette, hogy a világszerte tapasztalt növekvő tendencia Magyarországon is egyértelműen észlelhető. Különösen a 18 év alatti fiatalok esetében volt nagyobb arányú növekedés, ami részben a digitalizációnak tudható be. A szemek mindennapos megerőltetése a kis és nagyon közeli képernyőkre fókuszálva erősen befolyásolhatta ezt a növekedést, de emellett a genetika is szerepet játszik a rövidlátók számának megnövekedésében. Kimutatható még továbbá, hogy negyven év felett már magától öregszik a szem, még inkább indokolt a látásunkra kellő figyelmet fordítani. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kisebb (például általános iskolás) gyerekek nem ismerik fel, hogy nem látják jól a távolabb levő tárgyakat, de szüleik, illetve tanáraik gyaníthatják ennek okát, amikor a gyerekek hunyorogva és ráncolt homlokkal nézik a táblát vagy a televíziót, nagyon ráhajolnak a könyvre vagy a füzetre olvasás és írás közben, vagy gyakran panaszkodnak fejfájásra, nem érdeklődnek a távoli látást igénylő tevékenységek iránt.
Kép: https://www.aao.org/eye-health/tips-prevention/misight-orthok-atropine-myopia-nearsighted-child
Mit tehetünk a rövidlátás fokozódása ellen?
Szakértők szerint a myopia progressziójával történő küzdelemben a rendszer, rendszeresség lehet a kulcsszó. Egyrészt, a folyamatos közeli fókusz - vagy ahogy a szakmában nevezik; ’közelnézés’ - miatt szükséges mindennapjainkba bevezetni az ún. 20-20-20 szabályt, melynek lényege a szem 20 percenként történő pihentetése. A másik két szám pedig azt jelöli, hogy érdemes egy tőlünk cirka 20 lábra eső (körülbelül 6 méter) pontot kiszemelni, majd 20 másodpercen keresztül nézni azt. Ha lehetőség van rá, megéri ezt a gyakorlatot a szabadban végezni, ugyanis a rövidlátás kialakulásának másik oka az állandó, zárt térben végzett monoton tevékenység lehet. Ez a rutintevékenység a szemben kialakuló alkalmazkodási görcs leküzdésében segít.
Emellett a rendszeresség még úgy is értelmezendő, hogy évente legalább egyszer szükség van látásunk ellenőrzésére. Erre ad lehetőséget a Magyar Optikus és Optometrista Szövetség (MOOSz) minden évben megrendezésre kerülő kampánya, mely az említett látásélességhez köthető, örökölt vagy külső környezeti hatások miatt kialakult problémák ellenőrzésére igyekszik felhívni a figyelmet. Az Október a látás hónapja!című programjuk keretében a kampány résztvevő optikái együttműködésével, országszerte közel háromszáz szaküzletben biztosítanak díjmentes látás-, illetve szemüvegellenőrzést és szaktanácsadást.
Idén éppen a fentebb ismertetett tendenciák miatt a Myopia Kontroll Tanácsadás került a program fókuszába. Ezesetben érdemes megemlíteni, hogy maga a program nem nyújt ingyenes Myopia Kontroll látásvizsgálatot, hiszen annak vizsgálata egy technikailag összetettebb és időigényesebb folyamat, de a kampányoptikák szakértői és szemészorvosai segítenek rámutatni a rendellenességekre és megválaszolják a felmerülő kérdéseket. Szabadi Zsolt, az MOOSz elnöke szerint a kampány időintervalluma sem véletlen, hiszen az iskola- és munkaszezon aktív megkezdése különös terhet ró mindenkire, így fontost fényt deríteni az esetleges látásromlásra, hogy az ne hátráltasson senkit mindennapi tevékenységében. Továbbá hozzátette, hogy a maximális éleslátás élménye mindenkit megillet, így érdemes évente legalább egy alkalommal egy kis időt a látásellenőrzésre fordítani.
Kép :https://albaoptika.hu/latas-es-szemvizsgalat/
