Veszélybe kerülhet az amerikai dollár piaci monopóliuma? A BRICS csoport lehet az, aki egy új fizetőeszköz bevezetésével letaszítaná a trónról az USA csúcsvalutáját?
A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság) vezetői augusztusban találkoztak a 15. BRICS csúcstalálkozón, Johannesburgban, hogy az együttműködés következő időszakáról és a jelenleg előttük álló nehézségekről tárgyaljanak. A három napos találkozó témái között szerepelt a jelenlegi világrend megkérdőjelezése, valamint a további bővítés gondolata is. Moszkva és Peking az utóbbit szorgalmazza, azért, hogy az Egyesült Államok vezette liberális nemzetközi rend alternatívájaként tovább erősítse a blokkot. Több mint 40 ország jelezte eddig csatlakozási szándékát, azonban a tagországok között sincsen egyetértés a bővítéssel kapcsolatban, így az még várat magára.
A BRICS-országok együttesen 3,5 milliárd embert tömörítenek, és a globális feltörekvő piacok jelentős részét teszik ki, ezért is érthető, hogy augusztusban mekkora népszerűség és sajtófigyelem övezte a csúcstalálkozót. Az országok eredetileg a 2000-es évek végén jöttek össze, hogy a pénzügyi, fejlesztési és kereskedelmi kérdések köré csoportosuljanak. Mára azonban a blokk az USA-val és nyugati szövetségeseivel szemben a másik oldalt szimbolizálja az elkeseredett stratégiai rivalizálás és a növekvő multipolaritás világában.
Bár hivatalosan nem szerepelt a csúcstalálkozó napirendjén, a „dollármentesítés” (de-dollarization) számos BRICS-ország és a megjelent több tucatnyi más állam számára kiemelt fontosságú kérdés. Ennek kapcsán újra felvetődött egy új fizetőeszköz bevezetésének javaslata a BRICS országok között, amely hosszabb távon az amerikai dollár versenytársa lehet majd.
Brazília nemrégiben megválasztott elnöke, Lula da Silva említést tett beszédében az amerikai dollár hegemóniájáról, ami a 2. világháború óta töretlen és arról, hogy mindez mekkora veszélyt jelent a világ gazdaságai számára. A brazil elnök úgy fogalmazott a csúcstalálkozó nyitó plenáris ülésén, hogy a BRICS valuta „növeli a fizetési lehetőségeinket és csökkenti a sebezhetőségünket”. Brazília, csakúgy, mint Kína és Oroszország, nehezményezi, hogy saját gazdaságuk mennyire kitett a globális hegemónnak a dollár piaci helyzetének következtében.
A BRICS csoport tagjai között nem újkeletű az a gondolat, hogy meg kell szüntetni az Amerikai Egyesült Államok és az amerikai dollár piaci és globális hegemóniáját. Például az év elején Lula da Silva brazil elnök megkérdőjelezte, hogy miért kell minden országnak a dollárra alapoznia a kereskedelmét, ezt megelőzően pedig Alekszandr Babakov, az orosz Állami Duma elnökhelyettese azt sugallta, hogy a BRICS-csoport saját valuta létrehozásán dolgozik. Babakov hangsúlyozta annak fontosságát, hogy India és Oroszország dolgozzon együtt egy új fizetési eszköz kialakításán, hozzátéve, hogy a digitális fizetés lehet a legígéretesebb és legéletképesebb a tervek között. Természetesen az új valuta szintén előnyös lehet Kínának és a többi BRICS-országnak.
A dollár dominanciájától való globális elmozdulásra irányuló felhívások nem új keletűek, és nem is csak a BRICS-országokra jellemzőek, de a szakértők szerint a közelmúltban bekövetkezett geopolitikai változások és a Nyugat, valamint Oroszország és Kína közötti növekvő feszültségek előtérbe helyezték őket. Még inkább előre mozdítja ezt a folyamatot, hogy 2022 elején az orosz-ukrán háború miatti nyugati szankciók következtében Oroszország devizatartalékainak közel felét befagyasztották, és a nagy orosz bankokat kivették a SWIFT-ből, ami a bankok által a nemzetközi fizetések megkönnyítésére használt üzenetküldő hálózat.
Azonban hivatalos személyek és közgazdászok rámutattak egy ilyen projekt nehézségeire, tekintettel a Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság közötti gazdasági, politikai és földrajzi különbségekre.
A BRICS valuta létrehozása egy „politikai projekt” lenne, mondta Lesetja Kganyago, a dél-afrikai központi bank kormányzója júliusban egy rádióállomásnak a Reuters szerint. A kormányzó szerint, ha a BRICS-országok létre szeretnének hozni egy működőképes valutát, akkor ahhoz előtte szükség van bankunióra, fiskális unióra, valamint makrogazdasági konvergenciát kell elérni. Mindez jelenleg még egészen messze áll a megvalósítástól. További kérdéseket vet fel, hogy hol lenne a székhelye egy ilyen központi banknak?
Ennek fényében egy teljesen új valuta, mint amilyen annak idején az euró volt az Európai Gazdasági Közösség országai számára, nem valószínű, hogy egyhamar létrejön. Sokkal valószínűbbnek látszik az a forgatókönyv, hogy a BRICS-országok a saját nemzeti valutáikat szeretnék többet használni a dollár helyett, így például nagyobb szerep jutna a kínai jüannak vagy az orosz rubelnek a nemzetközi kereskedelemben. Azonban jelenleg is az amerikai dollár teszi ki a nemzetközi határokon átnyúló kereskedelem 84,3%-át. A dollár nemzetközi pozíciója tavaly még tovább erősödött, amikor a Federal Reserve kamatot emelt, és Oroszország megszállta Ukrajnát, ami drágította a dolláradósságot és számos importárut.
A világ devizatartalékainak százalékos megoszlása
Kép forrása: IMF Data, Reuters, Vedmosti
Chris Weafer szerint, aki a Macro-Advisory stratégiai tanácsadó cég befektetési elemzője, és jelenleg Oroszországra és Eurázsiára összpontosít, még „évtizedekre” vagyunk attól, hogy bármi is valóban megkérdőjelezze a dollár uralmát. Az Aljazeeranak azt nyilatkozta, hogy még ha a BRICS-országok közös valutát hoznak is létre, az végül az euróhoz hasonlóan működhet, amely nem támadta meg komolyan a dollár dominanciáját.
Habár mindent összevetve úgy tűnik, hogy jelenleg még egy ideig semmi sem veszélyeztetheti a dollár uralmát a nemzetközi kereskedelemben, érdemes lesz a figyelmünket a BRICS-országok felé fordítani, mivel a csoportosulás komoly nemzetgazdaságokat és piacokat tömörít magába, így ebből kiindulva erős vetélytársa lehet majd az USA-nak a későbbiekben.
Borítókép forrása: Aljazeera
