Még az új évezred beköszönte előtt megindult egy kínai informatikus meredek útja a sci-fi csúcsára. Cixin Liu potenciálisan korszakalkotó műve a Háromtest-trilógia nem friss kötetek sora és már lassan 10 éve, hogy megjelent az első rész angol nyelvű fordítása.
Azóta 8 millió példány kelt el világszerte, 20 nyelvre lefordítva, közte magyarra is. Az író számos kínai írói kitüntetés díjazottja, ilyenek a Galaxy és a Nebula díjak, amelyek Kína legmegbecsültebb sci-fi kitüntetései (ne felejtsük, hogy a kínai sci-fi szubkultúra nem elenyésző ipart tart mozgásban). 2015-ben a Hugo írói díj nyertese lett, első ázsiaiként a díj történelmében és az Nobel díjas Mo Yan is méltatta eredetiségért, amely a műfaj nagy erénye. Egyik későbbi regénye már sikert aratott a kínai mozikban és a Netflix katalógusába tartozik. Egyre növekszik olvasói tábora és mint ennek a tábornak a részese felmerül bennem a kérdés:
Mi a mondanivalója ennek az embernek?
Amikor megjelent az angol nyelvű közösség számára a könyv, viszonylag elhamarkodva kirajzolta a párhuzamot a tisztelt közönség a könyvekből. Spoilerek nélkül, a múlt század Kínája létesít kapcsolatot egy messzi földönkívüli civilizációval, amely számára az élet saját világában jóval kedvezőtlenebbül alakul, mint számunkra a kék bolygónkon. A technikai fejlettségük mássága által felülmúlja a földi hadtudományt – bár lényegében a tudomány minden ágát – és egy proton nagyságú szonda infiltrálja az emberiség tudatát, így a hazai pálya előnye versenyre lép a hátrányos helyzetből induló külvilági civilizációval. Kulcsfontosságú fogalom a továbbiakban a civilizáció.
(Fotó: pexels.com)
Liu maga az utóbbi időben már elhatárolódik a földi-földön kívüli civilizáció és az USA, valamint a Kínai Népköztársaság között vont párhuzamoktól. Az eszképizmusra hivatkozva vitatja, hogy geopolitikai analógia lenne az úgynevezett Trisolaris és a Föld harca, mondván, hogy pont az a lényeg, hogy nem a valóság. Hiteles az állítás, a notóriusan kemény egyetemi felvételi vizsgán, a gao-kaon már tananyagként szerepel a műbe, az író egy interjúban minden ’centrális témákat’ és ’üzenetet’ érintő kérdést a vizsgából elvétett.
„Én író vagyok. Nem valami szellemes hasonlattal a fejemben írok. Csupán egy jó sztorit szeretnék papírra vetni.”
Miért igényel ez tisztázást?
Az Egyesült Államok és Kína közötti farkasszemezés központi cselekményszála volt az elmúlt évtizedeknek és egyre csak kibontakozik a verseny. A Huawei ügy egy érdekes fonala ennek, a Szövetségi Nyomozó Iroda szellemi tulajdon eltulajdonításában, valamint Irán elleni szankciók megsértésébe miatt intézkedett a cég ellen, aminek következtében Kanadában letartóztatták a vállalat pénzügyi igazgatóját Meng Wanzhout (történetesen az alapító vezérigazgató lányát) és az Egyesült Államok kiszolgáltatását követelték. Ez ugyan nem valósult meg, ugyanis Biden elnök alatt ejtették a vádakat és Wanzhou bírság nélkül szabadon hagyta el Kanadát, de még Trump elnök alatt feketelistázták a Huawei Technologiest,
külön kormányengedély nélkül amerikai vállalatokkal nem üzletelhet és ennek következtében a Google megszüntette a szolgáltatásait, aminek gravírozó következménye az Android operációs rendszer vesztesége minden Huawei készüléken.
Nem csoda, hogy Cixin Liu nem kíván ennek a gazdasági- és kultúrháborúnak a kereszttűzébe kerülni, még ha mindkét oldalon is megtalálhatóak a művei iránt rajongók, köztük Barack Obama elnök, Mark Zuckerberg Meta vezérigazgató de a Kínai Népköztársaság volt alelnöke Li Yuanchao is. Trump elnökről megjegyzett egy annyit egy washingtoni út során elhaladva egy Trump épület mellett, hogy
„Az egyetlen amerikai elnök, akinek a beszédeit fordítás nélkül értem. Nincsenek nagy szavak vagy komplikált nyelvtan. Mindent, amit mond a lehető legegyszerűbben fejez ki.”
(Fotó: pexels.com)
A 36,5 millió lelket számláló Shanxi tartományban az írók szövetségének az elnöke, akit – és egy kis utalás annak a cikkolvasónak, aki forgatta már az első részt – Da Liu-ként emlegetnek, azaz Nagy Liuként és mivel 7. osztályos tananyag része a 26 millió gimnazistának így ismert az író.
A civilizáció egy fontos fogalom Liu írásaiban úgy, mint a kínai világfelfogásban. Hosszú évezredeken át egyetlen és felsőbbrendű civilizációként tekintettek magukra a térség legjelentősebb államalkotó etnikumaként.
Ezt az illuzórikus idillt ugyan megtörte a ,szégyen évszázada’, a felismerés, hogy léteznek más civilizációk, névlegesen a britek, portugálok később amerikaiak, amelyek technológiai fölényükkel rátörtek a hazai pályát védők civilizációjára. De ez egy olyan történelmileg időtálló és elszánt népet, mint a kínait aligha tarthatja fent tartósan és a kommunizmus csomagolásában egy új korszak felé csörtetnek. Ebben a korszakban a multilaterális világban emelkedik fel Kína első osztályú nemzetté (hogy ez egyedüli dominanciát vagy élvonalban haladást jelent fordítás kérdése) és gazdasági mutatókat elnézve ez nem is annyira illuzórikus cél. Az ismeretlen technika megosztásra került az eleinte kéretlen globalizált kereskedelem következtében. Kína célja a nemzetközi viharokból győztesen kijönni és ezen a törekvésen költséget, befektetést és kultúrforradalmat nem kímélve dolgozik a párt és a nép.
Kína a Reaktoron 🇨🇳
A kínai gazdaság történelmi és jelenlegi kihívásai
Elnyeli a kínai sárkány az amerikai grizlit? Kína vs USA Számokban
Tajvan - Kína és az USA geopolitikai versengésének legforróbb pontja
Barack Obama elnök könyvespolcáról: Sci-fi, a kínai néplélek fanfictionje
(Borítókép forrása: Dreamstime)
