A kicsinek mondható, egykor az egyik legbiztonságosabbnak tartott dél-amerikai állam 2024 januárjában biztonsági krízisbe keveredett. Ennek eredményeképp 2024 januárjában 60 napos veszélyhelyzetet és háborút hirdetett a 22 drogbanda ellen, akiket terrorista szervezeteknek nevezett Daniel Noboa elnök, mely márciusban további 30 nappal lett meghosszabbítva és kb. 11.000 letartóztatást eredményezett.
Ecuadorban 2022-höz képest megduplázódott a civilek elleni erőszak, 2023-ban halálozások száma elérte a 7800 főt, ami 100.000 lakosra 43 halált jelentett. A drogháború Ecuadort is elérte, ez eredményezte az óriási növekedést is a civil áldozatok számában. A 2023 novemberében beiktatott Daniel Noboa elnök választási kampányában azt ígérte, erőszakkal vet véget a drogbandáknak.
A frissen megválasztott Daniel Noboa. Kép forrása: EcuadorNews.com
Ecuador egykor még Latin-Amerika egyik legbiztonságosabb országának számított, azonban a kokain fogyasztás és kereslet növekedése miatt Ecuadorra is átterjedtek a drogbandák és egyre jelentősebben belefolyt a kokainexportba. Ez szinte elkerülhetetlen volt, köszönhetően annak, hogy a világ két legnagyobb kokain termelője, Kolumbia és Peru között helyezkedik el. Továbbá a világ legnagyobb banántermelőjeként a banánok tárolására való konténerek kiválóak a kábítószerek csempészésére
Ecuadorban már nem csak kokainnal, hanem heroinnal és az egyre gyakrabban fogyasztott, halálos fentanillal is kereskednek a bandák. A The Conversaton szerint, a drogprobléma a már fentebb említett földrajzi elhelyezkedés, az amerikai alapú valuta, a hiányos eszközök miatt az esőerdők megfigyelésének nehézségei, így a drogkereskedelmi utak rejtve maradnak. Természetesen az országban megtalálható munkanélküliség és egyenlőtlenség is előteremti a drogbandák működésének alapjait.
Továbbá a médiafaktor is kiemelkedő, a közösségi médiákon a drogbandákba való csatlakozás a könnyű pénzszerzés lehetőségét hirdeti, ezeknek a bandáknak meg van a saját kultúrája is, mely egy közösséghez való tartozást is ad a csatlakozóknak, így a fiatalok számára népszerűvé válik. Tehát Ecuadornak és az újonnan megválasztott kormánynak ezeket az eszkaláló tényezőknek a megoldására kell koncentrálnia, ami nem egyszerű feladat.
Valószínűsíthető, hogy az ecuadori kábítószerkereskedelem mögött mexikói drogbandák állhatnak, akik kolumbiai bandákkal, mint például a Frente Oliver Sinisterra(FOS) vagy a Columna Móvil Urías Rondón egyezkedve küldik át Ecuadoron keresztül drogszállítmányaikat.
A droghálózat elemei a már említett Mexikóból indulnak: A FOS összeköttetésben áll a hírhedt mexikói Cartel de Sinaloa-val, míg a CMU Cartel Jalisco Nueva Generaciónnal. A kolumbiai és mexikói bandák összedolgozva juttatják el Ecuadoron keresztül a szállítmányokat.
Ecuadorban eddig úgy tűnik a FOS a Los Tigueronesszal dolgozik együtt, míg az Urías Rondón az egyik legjelentősebb ecuadori bűnszervezettel a Chonerosszal szövetkezett. Azonban ki kell emelni, hogy több esetben is, az ecuadori szervezeteket kikerülve cselekedtek a kolumbiai bűnbandák, ami a bizalmatlanságot mutatja a két ország bűnszervezetei között.
Mi sem bizonyítja jobban a kolumbiai bandák befolyását, hogy 2023 augusztus 9-én merénylet érte Fernando Villavicencio elnökjelöltet és volt oknyomozó újságírót Quitóban, aki erős fellépést ígért a bandákkal szemben. A hat elfogott gyanúsított közül az összes kolumbiai állampolgársággal rendelkezett.
Még érdemes megemlíteni, bár nem nagy számban, de meglepő módon jelen van az albán maffia is a Ecuador partmenti területein, rajtuk keresztül jut el Ecuadorból a drogszállítmány Európába.
A legutóbbi események azonban még inkább felbolygatták az országot, az Ecuadori erőszak hullám január 9-én kezdődött, amikor az ecuadori TC élő adását feketébe öltözött fegyveres férfiak lepték el. Élő adásban lövések dördültek, és a stúdió dolgozóit ejtették egy rövid időre a fegyveresek. A rendőrség perceken belül megérkezett és kiszabadították a túszokat. Ezzel azonban nem jött el a biztonság, hiszen Ecuador több részében Esmeraldasban, Los Riosban, Lojában, Machalában és Guayaquilban is robbantások történtek.
A TV stúdióban történő fegyveres túszejtés. Kép forrása: WomenPressFreedom
Az élő adás túszdrámáján kívül volt egy nagyobb kaliberű túszejtés is: Körülbelül 6 napon át tartottak fogva kb. 200 őrt és az adminisztratív dolgozót az ecuadori rabok több, mint 7 börtönben, összehangolt akcióban. Emögött is a bandák befolyását lehet sejteni.
A börtönlázadás leverése Ecuadorban. Kép forrása: theweek.in
A januári biztonsági krízis eredménye egy 2000 fős letartóztatási hullám lett és a 60 napos vészhelyzeti állapot bevezetése. Január 18-án újabb incidens történt, a szervezett bűnözés ellen harcoló ecuadori ügyészt, Cesar Suarezt meggyilkolták. Suarez volt az az ügyész, aki a televízió stúdió ügyéért felelt, így egyértelműen a szervezett bűnözéshez köthető az ő halála is.
Noboa elnök terve az erőszak megállítására a Főnix terv nevet kapta, amelyben megerősített nemzetbiztonsági, hírszerzési csapatokat ígért, újabb és sokkal szigorúbban őrzött börtönöket, valamint a reptereken és a kikötőkben megerősített biztonsági ellenőrzést. Továbbá 200 millió dollárt különített el az új fegyverek beszerzésére.
Az intézkedések magában hordozták a vészhelyzet további fenntartását, amíg az ország biztonsága helyre nem áll, ez eddig úgy néz ki, hogy március 31-ig fog tartani, amennyiben ez meghosszabbításra kerül, cikkünket frissítjük.
AZ EURÓPAI UNIÓ FINANSZÍROZÁSÁVAL. AZ ITT SZEREPLŐ VÉLEMÉNYEK ÉS ÁLLÍTÁSOK A SZERZŐ(K) ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZIK, ÉS NEM FELTÉTLENÜL EGYEZNEK MEG AZ EURÓPAI UNIÓ VAGY AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉG (EACEA) HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁVAL. SEM AZ EURÓPAI UNIÓ, SEM AZ EACEA NEM VONHATÓ FELELŐSSÉGRE MIATTUK.
Projekt azonosító száma:
2022-3-HU01-KA210-YOU-000099246
