Több mint 10 ezer 18 és 24 év közötti önkéntes fiatal újonc jelentkezett a jövedelmező „különleges szerződések” bevezetését követően az ukrán hadsereghez- közölte az ukrán védelmi minisztérium. A szerződések célja további olyan katonák toborzása, akik nem tartoznak az országban a mozgósítási kötelezettség alá, de a számos előny miatt (kb. 9 millió Ft éves fizetés, 0%-os kamatozású jelzáloghitel és ingyenes felsőoktatási lehetőség) harcba állnának.
Az ukrán védelmi minisztérium azt is közölte, hogy azok, akik egy év katonai szolgálatot teljesítenek, külföldre is kiutazhatnak. Jelenleg - néhány kivételtől eltekintve - minden 18 és 60 év közötti férfinak tilos külföldre utaznia, amíg a hadiállapot érvényben van. Az oroszok egyre intenzívebb támadásai miatt a NATO folyamatosan arra próbálja rávenni Ukrajnát, hogy a veszteségek kompenzálása érdekében 25-ről 18 évre csökkentse a sorkötelezettségi korhatárt. Jelenleg a 25 és 60 év közötti ukrán férfiakra vonatkozik a hadkötelezettség.
Kép forrása: AP News
Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó januárban azt mondta, hogy Ukrajna „több százezer új katonát tudna harcba állítani”, ha 18 évre csökkentené a sorkötelezettségi korhatárt. Az ukrán hadsereg jelenleg kritikus létszámhiánnyal küzd, és a harcedzett dandárok súlyos veszteségei miatt képtelen elegendő embert kiállítani ahhoz, hogy megállítsák az orosz előrenyomulást.
Mi jöhet ezután?
Oroszország háborúja demográfiai katasztrófába taszította Ukrajnát. Az országnak átfogó programokra lenne szüksége, hogy ezt a tendencia megfordítsa. Több százezer fiatal ukrán halt meg és sebesült meg a frontvonalon, és ezreket, köztük gyerekeket deportáltak Oroszországba a megszállt területekről. A születések száma a háború előtti évi átlagosan 300 000-ről 175 000-re csökkent, míg a halálozási ráta növekedik.
2024-ben Ukrajna lett a világ legalacsonyabb születési és legmagasabb halálozási rátával rendelkező országa. Míg 1992-ben Ukrajna lakossága 53 millió fő körül volt, addig ez 2021-re 42 millióra csökkent, 2023-ban pedig már csak 37 millió körül volt az ország lakossága (ebből 31,5 millióan éltek a Kijev által ellenőrzött területen.)
Kép forrása: Intellinews
Az előrejelzések nem túl derűlátóak. Az ENSZ hosszú távú népesség-előrejelzése szerint Ukrajna lakossága 2100-ban már csak 15 millió fő körül lesz, az Ukrán Demográfiai Intézet szerint pedig 2037-re 30 millió fő alá csökken. Ukrajnában 2013 óta folyamatosan csökken a születési ráta, de a háború kitörése után ez a csökkenés mértéke felgyorsult, míg 2013 előtt átlagosan évente körülbelül 500 000 gyerek született az országban (ami szintén jelentős visszaesés, hiszen az 1980-as években még évente körülbelül 700 000 élve születés történt). Ez a szám ma körülbelül évente 175 000.
A háborúk idején egyébként megfigyelhető az „elhalasztott születések” jelensége, hiszen az emberek kivárják, amíg a helyzet stabilabbá válik. Általában a háborúk lezárását követően jelentősen emelkednek a születésszámok, ami javíthat a helyzeten, ahogyan ez a második világháború után számos országban történt.
Noha biztosra vehető, hogy az egy nő által vállalt gyermekek száma a háború befejezése után emelkedésnek indulnak – viszont, ha a jelenlegi 0,6-os értékről az a háború előtti 1,2-es értékre emelkedik az nem lesz elég az elnéptelenedés megállítására. Sőt, még ez az érték sem lenne elég az európai átlag eléréséhez, pláne nem Ukrajna népességének növeléséhez.
Ukrajna természetesen tisztában van a probléma súlyával. Az ukrán szociálpolitikai minisztérium 2024-ben elfogadott egy stratégiai programot, melynek az a célja, hogy a következő 15 évben jelentősen enyhítsék a válságot. Az eddig közzétett dokumentum alapján azonban csak homályos és olyan általános javaslatok kerültek napvilágra, amelyek nem egy háború és gazdasági válság közepén lévő országra vonatkoznak.
A születések számának növelése érdekében a családoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy hosszútávú, kiszámítható szociálpolitikai programokkal anyagilag és szociálisan támogatni tudja és fogja őket az állam. A hatékony programok közé tartozik az anyasági támogatások, amely készpénzkifizetéseket kínál a két vagy több gyermeket vállaló nőknek, vagy a nagyobb családokat extra állami támogatásra jogosító transzferek.
De nem csak a születési ráta aggasztja az ukrán kormányt. Bár elkerülhetetlen volt, hogy a halálozási ráta a háború alatt megugrott, az országban már a teljes körű invázió előtt is a negyedik legmagasabb volt az ezer főre jutó halálozások száma a világon.
A fizikai és pszichológiai sebekkel és traumákkal küzdő veteránok százezrek egészségügyi szükségleteinek kielégítése érdekében az ukrán egészségügyi rendszert is meg kell majd reformálni, hogy elkerülhető legyen a háború utáni, a konfliktushoz kapcsolódó halálesetek száma. Az elkerülhető halálesetek megelőzésére való összpontosítás ugyanolyan fontos, mint a születések számának növelése a népesség további csökkenésének elkerülése érdekében.
A válságot elmélyítő másik tényező a kivándorlás. Minél tovább tart a háború, annál több ukrán fog saját, önálló életet kezdeni külföldön, és annál kevesebben szeretnének visszatérni. Az elmúlt 3 évben több mint 7 millió ember hagyta el Ukrajnát (ebből 6 millió Európában élnek), és a visszatérni vágyók száma folyamatosan csökken. A háború kitörését követően 2022-ben még mintegy 74%-uk fejezte ki a visszatérési szándékát, 2024-ben ez azonban már csak 53% volt.
Kép forrása: IOM Hungary
Bosznia-Hercegovinában például a bosnyák háború elől az 1990-es években elmenekült lakosság 56%-a még mindig az országon kívül él. Úgy tűnik, hogy Ukrajnára is hasonló sors vár a jövőben.
Nem szabad megfeledkezni a belső menekültekről sem, akik a háború miatt az ország keleti részére menekültek. Az ő számuk körülbelül 3,7 millióra tehető, és országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek nem kapnak elegendő támogatást az államtól, ami miatt rendkívüli szegénységben élnek, ezért sokan visszatérnek a megszállt területekre.
A „hazatelepítési” programokban való részvétel ösztönzése, amely pénzügyi csábítást kínál, jól bevált Németországban (ahol a kelet-európai országokban élő német nemzetiségűeket a migrációra ösztönözték.) Horvátország új Demográfiai és Bevándorlási minisztériumot hozott létre. Egy másik megközelítés a kényszer alkalmazása - sok ukrán állampolgártól megtagadják a konzuli hozzáférést külföldön, és haza kell térniük, hogy frissítsék a dokumentumokat. A legtöbb férfit ezután eltiltják az újbóli kiutazástól.
Az ország és a gazdaság újjáépítéséhez Ukrajnának emberekre lesz szüksége. A hazatelepítési programok kidolgozása és a visszatérésre való ösztönzés elengedhetetlen lesz. Ukrajnának készen kell állnia arra, hogy más országokból is bevándorlókat fogadjon a lakosságszám növelése érdekében, mert több százezer további aktív dolgozó bevonására lesz szükség a lerombolt ország újjáépítéséhez.
Kép forrása: OMFIF
További intézkedésekre lesz szükség ennek ösztönzésére és üdvözlésére, valamint pénzügyi ösztönzőkre az állampolgárok visszatérésére, és hosszú távú programokra a születési arányok növelésére és a halálozási arányok csökkentésére. Kijevnek pedig kitartásra lesz szüksége, még akkor is, ha a programok nem hoznak majd azonnali eredményeket. Összességében a demográfiai válságot nem lehet egy év vagy öt év alatt leküzdeni, hanem hosszú távú befektetéseket és alkalmazkodóképességet igényel.
