Hónapokon át tartó politikai válságot zárt le Andrej Plenković horvát miniszterelnök bejelentése, miszerint kormánya még március 22-e előtt lemond, és a június 9-ei európai parlamenti választások előtt előrehozott parlamenti választásokat tartanak a tengerpartjáról híres szomszédunkban.
Az előrehozott parlamenti választásokat a jelenlegi horvát ellenzék az utolsó esélynek tekinti az ország belpolitikájának megváltoztatására, ugyanis azt már lassan több mint egy évtizede Plenković és pártja, a HDZ dominálja.
A független Horvátország belpolitikája
A jobbközép HDZ-t vagyis Horvát Demokratikus Közösség nevű pártot Franjo Tuđman, a független Horvát Köztársaság első elnöke alapította meg 1989 júniusában, Jugoszlávia végnapjaiban. Az elmúlt 34 évben a HDZ számított a két nagy horvát politikai váltópárt egyikének a balközép Szociáldemokrata Párt vagy SDP mellett.
A független Horvátország történelmében eddig 10 parlamenti választást rendeztek, melyből 8 választáson aratott győzelmet a HDZ.
Érdekes, hogy a párt 1990 és 2000 között a délszláv háború idején a párt egy meglehetősen nacionalista politikát folytatott. A függetlenség kiharcolását és a politikai feszültségek enyhülését követően azonban a HDZ egy nagy, standard jobbközép kereszténydemokrata néppárttá vált, Horvátország pedig 2009-ben NATO tag lett, 2013-ra a párt (bár a szociáldemokrata Zoran Milanovic miniszterelnöksége alatt) elérte, hogy Horvátország csatlakozhasson az Európai Unióhoz, a HDZ az Európai Néppárt (EPP) tagja lett az Európai Parlamentben. 10 évvel később, 2023-ban pedig Horvátország csatlakozott az Eurózónához és a Schengeni övezethez is. Egyszóval Horvátország euroatlanti integrációja befejeződött, az ország teljes egészében maga mögött hagyta a jugoszláv örökséget.
A 2000-ben megtörtént mérséklési fordulat egy bizonyos Ivo Sanadernek volt köszönhető, akit 2000-ben választottak pártelnökké a HDZ élén, majd 2003 és 2006 között miniszterelnökként szolgált. Ugyanezt az irányt képviseli a jelenlegi HDZ-s miniszterelnök, Andrej Plenković is, aki 2016-os óta van hivatalban. Az utóbbi hónapokban azonban a horvát ellenzékiek körében egyre erősebb induladok dúlnak és nő az elégedetlenség a HDZ-vel és politikájával szemben.
A horvát baloldalon sokan azzal vádolják Plenkovićot, hogy hatalomgyakorlása fenyegetést jelent a horvát demokratikus intézmények működésére és a jogállamiság ellen.
Korrupció
A múlt hónapban 11 baloldali és centrista ellenzéki párt hirdetett egy több tízezres közös tüntetést Zágrábban Plenković ellen, amelyben a kormány lemondását és új választás kiírását követelték. A 11 párt közül a két legnagyobb az SDP és a Progresszív Baloldali Zöld Koalíció párt volt, amelyek meg is állapodtak egy győzelmet követő közös koalíciós kormány felállításának lehetőségében. Utóbbi egy viszonylag új progresszív kis párt, mely azzal robbant be a horvát belpolitikába, hogy a 2021-es zágrábi helyhatósági választásokon óriási meglepetést okozva a szavazatok 40%-át szerezte meg, leelőzve a kormánypártot, amely mindössze 11,3%-ot kapott, így megszerezve a fővárosi önkormányzatát irányítását a főpolgármesteri pozícióval egyetemben. Nem kérdés, hogy ezúttal a 2020-as országos 7%-os eredményüket bőven túl akarják majd szárnyalni.
A horvát parlament, a Szábor a HDZ vezetésével eredetileg elutasította az ellenzék indítványát, mely a parlament feloszlatására irányult. Február végén viszont maga Plenković bejelentette, hogy még a június 9-ei európai parlamenti választások előtt szeretne választásokat tartatni az országban, ezért
az ellenzék indítványát támogatva feloszlik a Szábor és lemond a kormány is.
Plenković valószínűleg abban bízik, hogy egy HDZ győzelemmel egy időre megszabadulhat az ellenzék folyamatos támadásaitól és újabb felhatalmazást szerezhet a választóktól a politikai programjának végrehajtásához. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint ez nagyon is lehetséges, mivel a HDZ messze a legnépszerűbb párt Horvátországban. Egy most vasárnapi választáson a szavazatok mintegy 33%-át szerezné meg a párt. Mivel azonban Horvátországban nagyjából arányos választási rendszert alkalmaznak, ez valószínűleg nem lesz elég a kormánytöbbséghez. Ezért újból koalícós kényszer állna fel, ami akár bármelyik politikai oldal javára eldöntheti a voksolás végeredményét.
Az ellenzék azt reméli, ha a kampányát két fő témára fogja összpontosítani: korrupció és a megélhetési válság, akkor meg tudják majd győzni a választókat arról, hogy változásra van szükség.
Ami a korrupciót illeti, Horvátországban mindig is hatalmas problémát jelentett a gazdasági és politikai szereplők összejátszása (elég a számunkra ismerős MOL-INA ügyre gondolni). Például Ivo Sanader volt miniszterelnököt bűnösnek találta a bíróság háborús nyerészkedésben és korrupcióban, amiért mintegy 18 évnyi börtönbüntetésre ítélték. A túlárazott közbeszerzések, felesleges meg nem térülő infrastrukturális beruházásoknak és privatizációnak köszönhetően Horvátországot jelenleg az EU egyik legkorruptabb országaként tartják számon.
A korrupciós kérdés február végén merült fel a horvát társadalomban ismét, mint akut probléma, azt követően, hogy a HDZ jelölésére Ivan Turudićot választotta meg a Szábor Horvátország Legfőbb Ügyészének. A kormánypárt ezen lépése késztette arra az ellenzéket, hogy a Szábor feloszlatását indítványozza. Turudić volt bíróként egy meglehetősen ellentmondásos személyiségnek számít Horvátországban, különösen az ellenzék számára, mivel bevallottan a HDZ szimpatizánsa, és olyan személyekkel áll kapcsolatban, akiket vagy korrupciós bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak, vagy ítéltek el. Ilyennek számít például a volt államtitkár, Josipa Pleslic, akit 2020 májusában korrupció gyanújával tartóztattak le. Turudić több nagy horderejű horvátországi ügyben is elnökölt, köztük a Dinamo Zagreb labdarúgó klub korábbi vezetőinek, Zdravko Mamicnak az adócsalási ügyében.
Turudić körül közfelháborodás volt Horvátországban az ügy kezelése miatt. Azzal vádolták, hogy teljesen elfogult volt a Boszniába menekült Mamic javára. Turudić kinevezése az ellenzék szerint “ az utolsó csepp a pohárban”. Ezt követően indultak meg az előrehozott választásokat követelő tüntetések. A HDZ az ellenzéket és támogatóit azzal vádolta, hogy vad és dühös forradalmárokból állnak és oroszbarátok. Az ellenzék szerint továbbá a kormány korlátozni kívánja a média szabadságot egy új, “Lex AP” néven ismert törvényjavaslattal, ami alapján büntethetővé válik "a vizsgálati vagy bizonyítási aktusok jogosulatlan közzététele a sajtóban", azaz a barátságtalan újságírást akár 3 év börtönnel is büntethetik.
A törvényjavaslattal azt követően állt elő a miniszterelnök, hogy újságírók birtokába kerültek Plenković és Gabrijela Žalac, az uniós forrásokért felelős volt miniszter közötti WhatsApp-üzenetek. A miniszter ellen korrupció gyanúja miatt jelenleg nyomozás folyik. Az ellenzék Plenković új törvényjavaslatát a szomszédos Szerbia elnökének, Alexander Vučićnak az autoriter vezetési módszereihez hasonlította.
Gazdaság
A korrupció mellett az ellenzék valószínűleg a horvátországi megélhetési válság miatt is támadni fogja a kormány politikáját. 2022-ben és 2023-ban Horvátországban volt a legmagasabb az infláció az egész Euróövezetben. Ez természetesen részben annak köszönhető, hogy Horvátország csak 2023-ban vezette be az eurót, mint hivatalos fizetőeszközt. Az ellenzék szerint Plenković nem tesz eleget a horvát társadalom közép- és alsó osztályainak támogatásáért. Az infláció hatásainak enyhítését szorgalmazza az SDP programja a közszféra béreinek és a nyugdíjak inflációhoz igazításával. Időközben egyébként az infláció a 14% körüli magas szintről már 4% körülire csökkent.
Ez még mindig elég magasnak számít, és mivel a horvát inflációt az élelmiszerárak emelkedése hajtotta, a legszegényebb társadalmi rétegeket sújtotta a legsúlyosabban. Hasonlóképpen, miközben a horvát gazdaság 2023-ban stabil, mintegy 4%-os GDP-növekedést ért el, az egy főre jutó GDP még mindig csak az uniós átlag felének felel meg. Ráadásul az ellenzék szerint ez a növekedés nem is a kormánynak tudható be, hanem inkább az EU-s támogatások beáramlásának és az idegenforgalomra való túlzott támaszkodásnak.
A horvát kormány és a gazdaság számára talán az a fő probléma, hogy még a GDP folyamatos növekedése sem volt elég ahhoz, hogy megállítsa a fiatal horvátok elvándorlását az országból, miközben az elnéptelenedés a legtöbb balkáni országhoz hasonlóan Horvátországban is óriási problémát jelent. Az elvándorlás mértéke csak nőtt mióta az ország csatlakozott az EU-hoz és a Schengeni övezethez. Több mint 250 000 horvát hagyta el Horvátországot a blokkhoz való csatlakozás óta, Horvátország népessége pedig a 90-es évekbeli csúcspontja óta 4,8 millióról mintegy 20%-kal 3,8 millióra csökkent.
A fiatalok hiánya miatt az országban évről évre egy kevesebb gyermek születik és Horvátország termékenységi rátája jelenleg körülbelül 1,4, ami azt jelenti, hogy a népesség a jövőben tovább fog csökkenni, egyes becslések szerint 2050-re akár 3 millióra is apadhat.
Mire lehet most számítani?
Politikai szempontból fontos év vár Horvátországra, hiszen nem csak a parlamenti választások lesznek esedékesek valamikor a következő hónapokban, hanem júniusban európai parlamenti választásokat tartanak majd, decemberben pedig elnökválasztás is lesz, melyen Zoran Milanović szociáldemokrata köztársasági elnök kívánja megújítani a mandátumát. Bár a közvélemény-kutatások szerint a HDZ még mindig a legnépszerűbb párt Horvátországban, kevésbé népszerűek, mint 2020-ban voltak, amikor a szavazatok több mint 37%-át szerezték meg. Az ellenzéki pártok, az SDP vezetésével múlt pénteken jelentették be, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy maximalizálják az esélyeiket Plenković legyőzésére és a horvát politikai helyzet megváltoztatására, amely egy év múlva már egészen másképp nézhet ki.
AZ EURÓPAI UNIÓ FINANSZÍROZÁSÁVAL. AZ ITT SZEREPLŐ VÉLEMÉNYEK ÉS ÁLLÍTÁSOK A SZERZŐ(K) ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZIK, ÉS NEM FELTÉTLENÜL EGYEZNEK MEG AZ EURÓPAI UNIÓ VAGY AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉG (EACEA) HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁVAL. SEM AZ EURÓPAI UNIÓ, SEM AZ EACEA NEM VONHATÓ FELELŐSSÉGRE MIATTUK.
Projekt azonosító száma:
2022-3-HU01-KA210-YOU-000099246
