Tajvan 2024 január 23-án tartotta meg a választásokat, a tét pedig az elnöki pozíció volt és 113 szék a törvényhozásban. Május 20-án ennek alapján iktatták be Laj Csing-te, aki 40,05%-os győzelmet aratott, és a DPP Demokratikus Progresszív Párt jelöltje volt.
Laj Csing-te győzelmével a tajvaniak megerősítették, hogy kitartanak a sziget függetlensége mellett. Ennek a választásnak nem csak az elnöki szék, hanem a függetlenség is a tétje volt.
Laj Csing-te és a DPP legnagyobb riválisa Hou Jü-ih volt, aki a Kínai Nemzeti Párt, a forradalmi Kuomitangnak (KMT) a jelenlegi jelöltje volt. Hou Jü-ih 33.5 %-ot kapott a választásokon. A forradalom idején ismertté vált Kuomitang az a párt, mely Kína legfőbb szövetségese, és egyben fegyvere is Tajvanon. A Kuomitang a függetlenség helyett az 1992-es konszenzust támogatja, melynek lényege, hogy a „szárazföldi” Kína és Tajvan is egy „Kínához” tartozik, azonban nincs meghatározva melyik is az a Kína.
Tajvan új elnöke: Laj Csing-te. Kép forrása: Bloomberg
A KMT egyik alap hitelve, hogy a Kína és Tajvan közötti cserekapcsolatok gazdasági és politikai előnyökkel járhatnak Tajvan számára. Azonban ennek a politikának a népszerűtlenségét mi sem mutatja jobban, hogy a lakosság kevesebb, mint 40%-a támogatja a 92-es konszenzust, és a támogatók száma folyamatosan csökken. Így nem csoda, hogy a párt alulszerepelt a 2024-es választásokon.
Azonban meg kell jegyezni, hogy bár az elnöki választás sikerült a DPP-nek, a parlametni többséget nem szerezték meg, ellentétben az előző két ciklussal. Így szükséges lesz az együttműködés a függetlenséget elutasító Kuomitanggal is, ami természetesen Kínának is kedvez, amely nem fogadja el Tajvan függetlenségét.
A harmadik jelölt, Ko Ven-csö, a populista TPP - Tajvani Népppárt jelöltje volt az, aki miatt a szavazatok megoszlottak és a DPP elveztette a többségét. A népszerűségét Tajpej polgármestereként alapozta meg 2014 és 2022 között. A két domináns párt a DPP és Koumitang között ajánlott utat, így megtalálta azokat a szavazókat, akik csalódtak a két oldalban. Ko Kínához való hozzáállása az évek során inkább a Kouitangéhoz közeledett. 2014 felé teljes függetlenség párti volt, azonban a 2024-es elnökválasztáskor már az együttműködést és a szorosabb kapcsolatokat említette.
Tajvani választási eredmények 2016-ban, 2020-ban és 2024-ben. Kép forrása CSIS
Kína számára ez egy vereség volt, hiszen a KMT vagy a TPP lett volna a legalkalmasabb a közeledéshez, így azonnal reagált is a DPP győzelmére egy, már megszokott elszigetelési taktikával: Nauru kis szigetország, Tajvan közelébe, Kínai közbenjárás miatt megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal és már csak Kínával hajlandó külkapcsolatot létesíteni. Ezt Kína már 10 országgal eljátszotta, köztük van például Honduras, Nicaragua és Panama is.
A május 20-ai beiktatásig gy tűnt, Kína nem igazán fog a katonai erejével fenyegetőzni a választások eredménye miatt, azonban ez Laj Csing-te beiktatási beszéde után megváltozott. Az újonnan megválasztott lenök kiállt amellett, hogy Kínának be kell fejeznie a sziget fenyegetését és hogy fogadja el a demokráciát és a nép akaratát. Kínának be kell látnia, hogy a Tajvani-szoroson osztozó két ország nem alárendeltje a másiknak.
Ez a beszéd már komolyabb ellenállást váltott ki Kínából, mivel Tajvan függetlenségére utalt az új elnök. Kína erre válaszul két napos katonai gyakorlatot szervezett, melyben a sziget teljes körű támadását szimulálta. A gyakorlat során a Kínához közeli szigetek támadását szimulálták, melyek Tajvanhoz tartoznak: Kinmen, Matsu, Wuqiu és Dongyin szigeteit. A sziget keleti része, ahol a katonai infrastruktúra nagy része csoportosul, most már láthatóan ki van téve a kínai erőknek. A keleti rész az amerikai utánpótlási vonalak miatt kulcsfontosságú.
Nem ez volt az első eset, hogy ilyen nagy mértékű, körbekerítés jellegű gyakorlatot hajtottak végre a sziget körül, az amerikai házelnök, Nancy Pelosi látogatásakor, 2022-ben próbálták az első bekerítést. A kínai külügyminisztérium a következőt nyilatkozta:
„Tajvan Kína területének elidegeníthetetlen része. Ez egyrészt történelmi tény, másrészt a valós status quo. Ez a jövőben sem fog változni. Tajvan függetlensége kudarcra van ítélve”
Tajvan reakciója erre és a gyakorlatra is az volt, hogy Kínának meg kell értenie, hogy a megfélemlítéssel nem tudja megnyerni a szigeten lakó kínaiak támogatását. Tajvan keresi a párbeszédet Kínával, és a fő cél a két terület közötti béke.
Tehát láthatjuk, hogy az új elnök beiktatásában fellelhető bármilyen függetlenségi morzsák már katonai reakciót váltanak ki Kínából, így a Tajvani-szoros helyzete is igen törékeny. Azonban a választások ismételten megmutatták, hogy a tajvani emberek a függetlenséget preferálják. A DPP győzelmével ezeknek az eszméknek az erősödése tovább várható, azonban mivel nincs meg a parlamenti többség, a KMT és a TPP mérsékelheti ezt.
AZ EURÓPAI UNIÓ FINANSZÍROZÁSÁVAL. AZ ITT SZEREPLŐ VÉLEMÉNYEK ÉS ÁLLÍTÁSOK A SZERZŐ(K) ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZIK, ÉS NEM FELTÉTLENÜL EGYEZNEK MEG AZ EURÓPAI UNIÓ VAGY AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉG (EACEA) HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁVAL. SEM AZ EURÓPAI UNIÓ, SEM AZ EACEA NEM VONHATÓ FELELŐSSÉGRE MIATTUK.
Projekt azonosító száma:
2022-3-HU01-KA210-YOU-000099246
