Az Országgyűlés 117 igen, 35 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvényt, amelyet a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaltak.
Az új törvény hatályon kívül helyezi az 1997-ben elfogadott régi Ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely ma már 26 éve használatos hazánkban. Azonban a régi törvény mára már nem tükrözi azokat a társadalmi, gazdasági, jogi változásokat, amelyek a 21. században történtek.
Időszerű volt az új törvény elfogadása.
A törvény szerint az új ingatlan-nyilvántartási rendszert, illetve az új szabályozást 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén vezetik be, a kötelező elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-étől valósul meg. Így mind a közigazgatási szervek, mind az ügyfelek kapnak valamennyi haladékot a felkészülésre az Ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatályba lépése előtt.
Újítások
A törvény legfontosabb és leginkább várt módosítása az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (E-ING Projekt) végrehajtása lesz.
Ennek az alapvető célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást egy elektronikus alapú adatbázissá fejlessze. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások intézése ezentúl teljes mértékben elektronikus módon fog történni, így jelentősen, átlagosan 3-4 nappal csökkentve a földügyi eljárások átfutási idejét és egyben költségszintjét (eddig a tulajdoni lapok lekérése alkalmakként 3000 Forint illetékfizetés kötelezettség mellett volt lehetséges), egyúttal pedig a közigazgatási szervek (ez esetben a Járási Hivatalok Földhivatali Osztályainak) adminisztratív terhei is jelentősen csökkennek.
Ezentúl a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerűségben és a digitalizáció terén versenyképes lesz az Európai Unióban, amelynek már majdnem minden tagállamában elektronikus alapú a nyilvántartás. Ezáltal a törvény hatálybalépésével az ország versenyképessége nagy mértékben emelkedik, hiszen könnyebb lesz az ingatlanokhoz kapcsolódó különböző adatok, jogosultságok, terhek, kötelezettségek vizsgálata. Így többek között a magyar ingatlanpiac is új lendületet kaphat, könnyebben érkeznek külföldiek Magyarországra ingatlant vásárolni, a beruházások tervezése is könnyebb lesz. A törvénymódosítás pozitív gazdasági hatásai több tízmilliárd Forint plusz bevételt jelenthetnek a központi költségvetésnek. Mindezt úgy, hogy közben az állampolgárok anyagi terhei is csökkennek, ahogyan az adminisztratív terhek is.
A papír alapú ügyintézést tehát teljesen felváltja a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés. Ez egyszerre csökkenti a közigazgatás adminisztratív terheit, továbbá jelentős pénzösszegeket spórolnak meg azzal, hogy nem kell folyamatosan a nyilvántartást papír alapon kezelni.
További pozitív hozadék, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatbázis összekapcsolódik majd az államigazgatás más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni fognak.
Magyarul biztosított lesz az elektronikus információáramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás. Jelenleg rengeteg jogvita keletkezik az Ingatlan-nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartásba való nem megfelelő bejegyzések, hibák, mulasztások miatt. Ezen ügyek száma közel a nullára fog a rendszer bevezetésével csökkenni. Ennek köszönhetően az ingatlan-nyilvántartás áttekinthető, teljes körű és naprakész lesz.
Az egyébként is túlterhelt bíróságoknak nem kell majd ilyen jellegű ügyekkel többet foglalkozniuk, ezáltal az ügyelosztás megkönnyebbül, a bírósági eljárások is begyorsulnak. Továbbá nekünk sem kell többet ilyen bagatell-jellegű ügyek miatt bíróságra járkálni. Jelentősen megnövekedik a nyilvántartásba vetett közbizalom.
Továbbá a hatóságok, bíróságok, más jogosultak könnyebben hozzáférnek majd elektronikusan a rendszerhez a saját jogosultsági szintjük beállításával. A vármegyei, illetve fővárosi kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladatait támogató rendszer is ki fog épülni, valamint a térképi adatbáziskezelő rendszer egységesítése is egy jelentős lépés a hatékony közigazgatás elérésében.
Végül, de nem utolsó sorban az intelligens adatbázis alkalmas lesz az okos adatfeldolgozásra, adatkeresésre is.
Az ingatlan-nyilvántartási szabályozás új elemei:
Kódexjelleg - Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ezentúl nem más ágazati jogszabályok fogják meghatározni, hanem egységesen csak az ingatlan-nyilvántartási szabályozás és a törvény értelmező rendelkezései határozhatják meg. Így a dogmatika és a használhatóság is mindenki számára könnyebben feldolgozható lesz, ugyanis nem különböző más jogszabályokból kell ezeknek a dolgoknak utána járni, minden ott lesz egy helyen.
Teljeskörűség elve - a bejegyzési elv kiterjesztése: Az új szabályozás szerint az „ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény és adat esetén, amely tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, a jog, valamint a tényen és adaton alapuló jog, illetőleg kötelezettség akkor érvényesíthető, ha a jogot, tényt, adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték”.
Mivel a hibafaktor szinte nullára redukálódik, így a bejegyzés teljesen közhiteles lesz, nem lesz vitatható.
Az ingatlan-nyilvántartás elsőbbsége - Kiemelt cél, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen az adott ingatlannal összefüggésben fennálló összes jog és kötelezettség. A szabályozás nem vonná el az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetését, azonban kötelezővé tenné, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, valamint ehhez kapcsoltan az ingatlan-nyilvántartási adat elsőbbségét, közhitelességét mondja ki.
Az automatikus döntéshozatal - Az automatikus döntéshozatal tekintetében az általános közigazgatási eljárási kódex (a továbbiakban: Ákr.) az eljárási kereteket teremti meg, de a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló törvény határozza meg. Az automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási eljárásokban történő alkalmazását az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetővé teszi, illetve felhatalmazást ad a feltételeinek a végrehajtási jogszabályban való meghatározására. Az Ákr. külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, ami az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazandó lesz: a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
