Akik szeretik az ókori történelmet bizonyára egyetértenek abban, hogy fantasztikus élmény tud lenni egy-egy hellén vagy római település romjait megtekinteni. Igaz ez akkor is, ha csak néhány épület támfala vagy akár csak egy szélesebb utca kopott kövei emlékeztetnek az ókori mindennapokra.
A csúcspont persze a rajongók számára nyilván valóan maga Róma vagy Pompei, amit a Vezúv olyan csodálatos mértékben konzervált, hogy hasonló sehol máshol a világon nem látható.
Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy nincs több szép állapotban megmaradt elérhető ókori város, aminek magtekintése szintén katarzis élményt tud nyújtani.
Geráza. A mai Jordánia területén fekvő Jerash a híres Decapolis egyik városaként anno a római világ egyik leggazdagabb kereskedővárosa volt, ahol feltehetően Jézus is megfordult. A mai jordán fővárostól, Ammantól északra fekvő város a tengerszint felett 500 méter magasságban terül el, ami a környező sivatagos vidékekhez képest kellemes klímát és termékeny földet biztosít a város környezetének. Az elmúlt évszázadokban a közeli zöld táj változatos növényzete és füves legelői élelmet és megélhetést biztosítottak az embereknek, így nem meglepő, hogy a város közvetlen környezete legalább 6500 éve lakott terület.
Magát a várost azonban valószínűleg Kr. e. 170 környékén alapította a Szeleukida Birodalom.
Geráza kedvező természeti adottságainak és kitűnő kereskedelmi kapcsolatainak köszönhetően hamar nagy és gazdag várossá nőtt. A szeleukidák viszonylag hamar elveszítették a város feletti uralmat, ami így először különböző hadurak hatalma alá került, majd később a zsidó kontroll alá került. Ezt követően a várost Kr. e. 63-ban hódította meg a Római Birodalom és tették meg Gerázát a Decapolis részévé. Mint a Tízváros egyike, Geráza jelentős szabadság biztosításával félautonómiát kapott Szíria Provinciától.
Geráza fénykora Traianus császár idejére esik (Kr. u. 98-117), aki az új Arábia Provincia részévé tette a várost, ami sokat profitált kedvező lokációjából a főváros közelségében és a kereskedelmi útvonalak metszéspontjában.
A nagy bevételből a városban jelentős középítkezések történtek (pl. Artemisz Temploma), Kr. u. 175 körül a lakosság száma pedig akár a 25.000 főt is elérhette. Később az arab betörések letörték a fejlődést: a kereskedelmi útvonalak akadoztak, a betörők pedig kárt tettek az épületekben is. Dieocletianus császár idején azonban már felújítási munkálatokat végeztek a városban, a Bizánci uralom és a kereszténység eljövetele pedig újabb virágkort hozott el a településnek. Mondhatni tehát, hogy Gerázán mind a hellén, a római és a bizánci világ megfordult és megtette hatását, ami különösen izgalmassá teszi a várost.
Ami azonban Gerázát igazán egyedivé teszi a mai látogató számára az a kőromok csodálatosan épen megmaradt állapota.
Szép Hadrianus kapuja és látványos a hippodrom is, azonban az első igen látványos elem mindenképpen a hatalmas oszlopokkal körülzárt fórum. Az ovális főtér hatalmas oszlopai olyan élő hangulatot árasztanak, ami rendkívül megmozgatja a látogató fantáziáját.
A monumentális térről pedig a szintén oszlopsorral díszített főutcán (Cardo Maximus) lehet továbbsétálni, aminek halhatatlan alapkövein kétezer éves szekérnyomok vehetők észre. A főutcán továbbhaladva egy Dionüszosz templom látható, amit a későbbi bizánci átalakítások miatt Katedrálisnak neveznek. A Cardo Maximus végén az ember felkapaszkodhat a 3000 néző befogadására alkalmas déli színházhoz, ami szintén kivételesen jó állapotban van és a felsőbb szintjei is megközelíthetőek. A déli színház után egy újabb rövid emelkedőn eljuthatunk az északi színházba is, ami valamivel kisebb és hangulatában is egészen különböző, akusztikája talán még kedvezőbb. Az északi színház után végül az Artemisz-templomba is felmehetünk, amelynek monumentalitása az addigi élmények után már meg sem lepi az embert, ellenben a templomból az egész városra és a távolabbi dombokra nyíló kilátás fantasztikus zárása a város bejárásának. Olyannyira, hogy az ember még egy kört szeretne sétálni a romok között.
Jordánia mint turisztikai cél
Jorádnia az elmúlt években (leszámítva a koronavírus miatt érintett éveket) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a turisták körében.
Sok európai országhoz hasonlóan Amman főváros szerencsére már Budapestről is közvetlenül elérhető a diszkont légitársaságok járataival, gyakran igen kedvező áron. Jordánia pedig egy igen hálás úticél: az olcsó repülőjegy mellé könnyű méltányos áron szállást is foglalni, az étkezéseket (a megfelelő helyeken) pedig szokatlanul olcsón lehet fedezni. Négy-öt nap, esetleg egy hét pedig tökéletesen elég arra, hogy a látogató bejárja az ország nevezetességeit: természetesen Geráza mellett még számtalan rendkívül izgalmas helyszín miatt érdemes meglátogatni az országot.
(Borítókép: Hadrianus kapuja / Fotó: Hisham Zayadneh / pexels.com)
