Az erdőtüzek a természet körforgásának alapvető részét képezik, így előfordulásuk bizonyos szintig normális, sőt kifejezetten előnyös. Hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdők és más környezeti területek megújulhassanak, a régi, elkorhadt törzsek helyét pedig átvegyék a fiatalabb, zsenge hajtások. Az elégett termékanyag beépülve a természet örök körforgásába, táptalaja lesz a kihajtó növényeknek, így segítve és előteremtve a folyamatos frissülést. Azonban elsősorban a globális felmelegedésnek és az annak következtében megjelenő környezetváltozásnak az egyik eredménye, hogy egyre több helyen fordul elő, egyre komolyabb mértékű erdőtűz világszerte.
Az utóbbi pár évben szinte rendszeressé vált, hogy nyaranta folyamatosan jelennek meg erdőtüzekkel kapcsolatos hírek a médiában. A világ sok pontján előforduló katasztrófa emberek ezreinek teszi tönkre az életét egy pillanat alatt, sok esetben számos áldozatot is követelve. Az erdőtüzek egyre gyakoribbá és egyre pusztítóbbá válnak több tényező miatt, beleértve a hosszabb száraz évszakot, a melegebb időjárást, amely növeli a tűzveszélyt, a téli hótakarók korábbi olvadását és az éghajlatváltozás miatt változó meteorológiai mintákat. Azon túl, hogy ezek a tüzek milyen hatással vannak az emberre, az állat- és növényvilágra, környezetre, hatásukat éreztetik az egyes nemzetek és a világ gazdaságán is. Utóbbival kapcsolatban egyre több statisztikai adat mutat rá arra, hogy azoknál az országoknál, ahol gyakran fordul elő tűzvész, ott a gazdasági éves mutatókon ez meglátszik, így például visszavetve az éves GDP növekedést.
Jelenleg a világon több olyan terület is akad, ahol gyakoriak az erdőtüzek. Ezek közé sorolható Kanada déli része, az USA északi erdős területei, újabban a Hawaii-szigetek, Dél-Amerikában az Amazonas vidéke, Európában a dél-európai térség, különösen Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, továbbá Törökország egyes területei és Oroszország tajga-vidéke.
A NASA Terra műholdjának mérsékelt felbontású képalkotó spektroradiométere (MODIS) mutatja a tüzeket Afrikában és Európában, 2023. július
Kép forrása: NASA
Ezekről a tüzekről azt kell tudni, hogy sokszor valamilyen emberi mulasztáshoz köthetők. Szárazság vagy tartós aszály idején a nagy melegben nagyon könnyen terjedhet a tűz a száraz ágak, gallyak és levelek segítségével. Tengerparti területekhez közel nagy ellenség a folyamatosan fújó szél, amely könnyen és gyorsan terjeszti tovább a tüzet, ezzel csak fokozva a károkat és megnehezítve a tűzoltók vagy a katonaság munkáját.
A gyakoribb és pusztítóbb erdőtüzek olyan mértékben képesek környezeti károkat okozni, hogy az sokkal inkább ártó, semmint hasznos. Ilyenkor nagyobb mértékben szabadul fel szén-dioxid és egyéb káros anyag (mint például metán, füst, dinitrogén-oxid, ózon, amik a légkörbe kerülve befolyásolhatják az éghajlati rendszer egyensúlyát), ezzel rontva és egészségtelenné téve a levegő minőségét, ami hosszabb vagy akár rövidebb idő alatt is károsíthatja az emberi egészséget. A szél pedig egészen messzi területekre tudja tovább sodorni a felszabaduló káros anyagokat. Például, amikor Kanadának a keleti partjai mentén volt komolyabb erdőtűz, akkor még New Yorkban is kijárási tilalmat javasoltak az ott élőknek a levegő rossz állaga miatt, holott a két említett terület között több ezer mérföld a távolság.
Az erdőtüzek jelentős és leginkább szemmel látható környezeti hatásai mellett az országok gazdasága is érintett. Az Európai Központi Bank várakozásai szerint például, a mostanában Dél-Európában pusztító erdőtüzek visszavethetik nem csak a gyengébb gazdasággal rendelkező országokat, mint például Görögországot, hanem az Unió éves gazdasági teljesítményén is éreztetik majd hatásukat. Az időben előre haladva pedig egyre nagyobb mértékű visszaeséssel lehet kalkulálni; így például az EKB által készített legrosszabb forgatókönyv szerint 2030-ra több mint 4%-kal csökkenhet az európai GDP, csak az erdőtüzeknek köszönhetően.
Az emberek folyamatosan döbbennek rá a környezetváltozás eddig nem várt hatásaira, miközben a hatóságoknak egyre nagyobb energiába és erőfeszítésbe kerül megfékezni a tomboló tüzeket. Görögország volt tavaly nyáron a leginkább érintett ország az erdőtüzek tekintetében. A Moody’s hitelminősítő intézet szerint az ország jelenleg kénytelen az uniós sürgősségi finanszírozási formát igénybe venni annak érdekében, hogy képes legyen fedezni rövidtávú kiadásainak jelentős részét.
Görögországban komoly gondot okoznak a tüzek a méhészeteknek is, hiszen elpusztulnak azok a fenyőfák, amik a méhek számára jelentenek elsőszámú táplálékforrást. A görög fenyőméz kifejezetten fontos terméknek számít, azonban ha nincsen a méheknek „alapanyaga”, akkor méz sem lesz. A szakmabeliek közel harminc év múlva fognak tudni újra mézet termelni, amennyiben nem csökken még tovább a fenyőállomány az országban.
Nem csak a méhészek azok, akiknek gondot jelentenek az égő területek. A mezőgazdasági termelést és a fontos exportcikkek előállítását éppannyira visszaveti egy-egy pusztító tűzvész, mint például Görögország esetén az olívaolaj vagy Spanyolország esetén a narancs és citrom exportmennyiségét.
Az egyre melegebb és hosszabb ideig tartó száraz évszaknak köszönhetően feltételezhetően egyre több terület kerül veszélybe, így mindenképpen átfogó együttes fellépés szükséges az államok részéről, valamint fontos a lakók, turisták kifejezett figyelme, hogy ne hagyjanak semmilyen olyan dolgot a természetben, ami közvetve vagy közvetlenül tűzveszélyes lehet.
Az Katasztrófavédelem élő, napi frissítésű honlapján lehet tájékozódni az éppen aktuális tűzgyújtási tilalmakról az országban.
Az Európai Erdőtűz Információs Rendszer oldalán pedig az Európában aktuális tűzvédelmi helyzetet lehet megtekinteni.
Borítókép forrása: Index.hu
