A gyerekek gyakran kitartóan és könyörtelenül nyafognak, panaszkodnak a zeneiskolai órákra szüleiknek. Egyetemistaként azért más megvilágításból érdemes visszanézni ezekre a veszekedésekre.
Az agy, az izomzathoz hasonlóan, akkor fejlődik tovább, ha igénybe vesszük, dolgoztatjuk. Az emberi agy egy különösen sokféle feladat elvégzésére képes számítógép és ahhoz, hogy ezt a sokszínű erőforrást ki tudjuk használni sokféle tréninget tudunk elkövetni.
Van, aki sudokuzik van, aki skandizik, megint mások minden visszajárót lelkiismeretesen kiszámolnak és akad olyan is, aki azért is megkísérli fejben tartani a telefonszámokat. Ezek mozgásban tartják ugyan az agytekervényeket, a bal agyféltekén legalábbis biztosan. Ilyenkor az agy bizonyos régiói briliánsan felvillannának egy scan során.
De van egy hobbi – van akinek hivatás – amely hatásosabb minden másnál, ami agyi működésfejlesztést illet: a zenélés.
Mivel egyszerre pontos számítás és kreatív kihívás azon felül, hogy a neuronok közti információáramlás gyorsul fel a két agyfélteke közötti impulzusterjedés is felpörög. Ilyenkor a kutatók szeme elé egy gyönyörű látvány tárul; az agy jóformán minden része dolgozik, kommunikál és raktároz. Nem elszigetelten egy-egy agyi régió felelős a zenélés komplex művészetéért, hanem együttesen az egész gépezet.
(Fotó: Pexels.com)
Dél-Koreában a társadalom óriási hangsúlyt fektet a tanulmányi teljesítményre, nem meglepő, hogy a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatást végzett a témában. A társadalom a zenében jártas egyént műveltnek tartja, egyfajta megbecsüléssel ruházza fel, presztízzsel jár -főként a klasszikus zene területén-, mivel tanult társadalmi réteggel asszociáljuk. De a kulturális jelentőségen túl, amit mi emberek tulajdonítunk, neki kollektívan van tisztán fiziológiai vetülete is.
Minden kulturális kontextus nélkül lenyűgöző, hogy az agyunk képes a pillanat töredéke, 30 milliszekundum alatt meghatározni, hogy zajt vagy harmonikus hangzást fogunk hallani.
Sőt, egy zongoraszonátát század milliszekundum alatt meg tudunk különböztetni egy TV fehér zajától. Ilyen bámulatos sebességgel dolgozik az agyunk zene hallgatása és feldolgozása közben.
Ennél eggyel intenzívebb agytorna maga a zenélés.
Olyan hangokra, hangzásokra teszi figyelmessé az agyat, amiket másképp fel sem fogna. A Los Angeles-i Harmony Project kemény sorsú fiataloknak biztosít zenei oktatást immár több évtizede. A tapasztalatuk nem elvont kísérleti eredménye, a diákjaik a zenétől elvont akadémiai területeken is határozott javulást mutatnak. Ez nyilván a hangszertanulás könnyen belátható előnyeinek is köszönhető, mint a kitartó koncentráció és a szorgalom, valamint a közös munka.
Ennyiben nem merülnek ki az előnyök. Zenélés közben matematikai elvont gondolkodással alakítunk esztétikai hangzást precíz motorikus mozdulatokkal. Ehhez auditív és vizuális stimulációt dolgoz fel egyszerre az agy, hogy aztán a harmonikus, művészi élményt kreáljon. Roppant összetett és ennek a gyakorlása hosszútávon a neuronösszeköttetéseket erősíti, memóriafejlesztő sőt később, idős kori demencia esetén a zene a neuroplaszticitást (tehát az agy alkalmazkodóképességét) pozitív irányba stimulálja. Már 15 hónap gyerekkori zenetanulás után kimutatható a szürke állományunk ugrásszerű fejlődése.
„Élet zenélés nélkül számomra felfoghatatlan”
– jelentette ki Albert Einstein, az emberiség egyik legbriliánsabb elméje.
(Fotó: pexels.com)
A fizikus hegedült és zongorázott, saját és felesége nyilatkozatai alapján munkájának (és életének) központi része voltak Mozart, Bach és Beethoven szonátái (Wagner műveit például kifejezetten "undorral" hallgatta formabontó és szokatlan dallamvezetései miatt). A tudós édesanyja, Pauline Koch kiskorától kezdve zongorázott neki, így ráadásul két hangszeren is megtanult játszani. 13 éves korában a Mozart szonáták harmonikus hangzása és szerkezete, a bécsi klasszicizmus jellegzetességei fogták meg. Hiteles felvétel sosem készült zenéléséről, és a fotók alapján megosztott a közvélemény, hogy egyáltalán jól játszott-e.
Valójában ez nem is különösebben lényeges. A szülők sem azért jártak a zeneiskolai hangversenyekre, hogy gondosan begyakorolt, helyenként hamiskás Bartók gyakorlatokat hallgassanak, hiszen bármikor elérhető már mindenki számára a világtörténelem átfogó zenei palettája, virtuóz előadásokban YouTube-on. Sokkal inkább a gondolkodás, motorika, a szépség iránti érzéket és a kiállás fejlesztését lehet látni visszagondolva a támogató jelenlétük mögött.
A zene minden évben tömegeket mozgat meg. Stadionokba, operaházakba gyűlünk össze koncertekre, a vallásoknak centrális része az éneklés, a zene része az emberiségünknek. És az oktatásunknak sem árt, hiszen a jövőnk alakításában eszköz egy kiegyensúlyozott és sikerélményben gazdag élethez.
Sokkal messzemenőbb, életminőséget javító hatással van, mint azt elsőre feltételeznénk.
(Fotó: pexels.com)
Borítókép: pexels.com
