2021. február 1-jén katonai puccs kezdődött Mianmarban. A hatalmat a demokratikusan megválasztott Aun Szan Szu Kjitől és pártjától ragadta magához Min Aun Hlaing tábornok és a Tatmadaw, Mianmar hadserege. Miannmar fél évszázadot töltött katonai diktatúrában, 1962-2011 között. A 2010-ben tartott választásokat a hadsereghez közel álló Unió a Szolidaritásért és Fejlődésért Párt (USZFP) nyerte meg, de egy évvel később már az Aun Szan Szu Kji által vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) vált a legerősebb hatalommá az országban és 2015-ben sikeresen megnyerte a választásokat.
Fontos megjegyezni, hogy a hadsereg politikai befolyása nem tűnt el, hiszen a 2008-as alkotmány alapján a parlamenti helyek 25%-át a katonaságnak tartja fent és három fontos minisztérium is a kezükben van, emiatt az NLD alkotmányreformot szeretett volna, ehhez viszont 75%-os parlamenti többségre lett volna szüksége, ezért nem tudta megvalósítani a terveket. Azonban erre a 2020-as választás lehetőséget adott, hiszen az NLD 83%-os többséget szerzett, a hadsereggel szorosan kapcsolatot ápoló USZFP éppen csak megszerezte a 7%-ot. Több magasrangú katonai vezető elvesztette mandátumát. Az NLD óriási arányú győzelme és az USZFP választási kudarca következtében a két párt közötti feszültségek a tetőfokára hágtak.
A híres mianmari aerobik edző videója, aki mögött élőben lezajlott a puccs. GIF forrása: https://www.9news.com.au/
A 2021-es puccs története és az ASEAN reakciója:
A puccs február 1-én vette kezdetét azzal az indokkal, hogy az NLD elcsalta a választásokat. A puccs végrehajtására még az új országgyűlés felesketése előtt kellett megtörténnie, ami február 2-án következett volna be, mert a felesketés után legitimmé vált volna az új kabinet hatalma.
A puccs váratlanul érte Mianmar lakosságát. A hadsereg letartoztatta az NLD vezetőit, többek között az elnököt Aun Szan Szu Kjit is, továbbá 24 minisztert leváltottak. Az elnökasszonyt azóta is ismeretlen helyen tartják fogva. Rendkívüli állapotot vezettek be és éjszakai kijárási tilalmat. A puccs napján nem történt erőszakos beavatkozás.
Mianmar népe teljes mértékben elutasította a katonai beavatkozást és a demokratikusan megválasztott Aun Szan Szu Kjit tartották továbbra is a vezetőjüknek. Több tízezer ember vonult ki az utcákra, hogy tiltakozzon. Az állami szektorban dolgozók (orvosok, tanárok, mérnökök) nem vették fel a munkát és helyette részt vettek a tüntetésekben. A hadsereg február 8-án döntött úgy, hogy beavatkozik a tüntetésekbe és megkezdi ezek feloszlatását. A tömeget először vízágyúkkal és könnygáz bevetésével próbálták szétoszlatni, ezek viszont hatástalannak bizonyultak ezért belelőttek a tömegbe, először gumilövedékkel majd éles lőszerrel is. Február óta több mint 700 embert öltek meg a tüntetések során.
Természetesen az a nemzetközi közvéleményre is hatással volt a puccs, főként a nyugati országok illették kritikával. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden szankciókkal fenyegette Mianmar új vezetőit amennyiben nem állítják vissza a demokráciát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóval később fogalmazta meg a véleményét ennek oka Kína és Oroszország tartózkodása volt. Kína és Oroszország az elsők között volt az új kormány elismerésében is.
Aun Szan Szu Kji Magyarországon. Kép forrása: AFP/KISBENEDEK ATTILA
Az ASEAN-tagországok a kölcsönös be nem avatkozás elvet követik, és ennek tekintetében fogalmazták meg a nyilatkozatot, amelyben párbeszédre és a felek közti megbékélésre és az erőszak beszüntetésére szólította fel Mianmart. Az ASEAN-tagországok véleménye sem azonos. Laosz, Thaiföld és Vietnam képviselőket küldött 2021. március 27-én a Tatmadaw által szervezett ünnepségsorozatra. Ezzel szemben az Indonéz elnök Joko Widodo elfogadhatatlannak tartotta a puccs utáni helyzetet és a demokrácia visszaállítását sürgeti.
Az ellenálló mianmari politikusok április 16-án megszervezték az úgynevezett Nemzeti Egység Kormányát (angolul National Unity Government) a katonai diktatúra ellenében a demokrácia visszaállításának céljából. A NUG felszólította az Interpolt és az indonéz rendőrséget, hogy az április 24-én rendezett ASEAN találkozón tartóztassák le Min Aung Hlaing tábornokot emberiség ellen elkövetett bűntettért beleértve a 2017-es etnikai tisztogatást, amit a Tatmadaw a rohingya muszlimok ellen követett el. Az ASEAN próbálkozott további megoldási javaslatokkal, kinevezett egy megbízottat Erywan Yusof-ot, aki viszont soha nem láthatta el feladatát, hiszen el sem jutott Miannmarig.
Mi történt a puccs óta Mianmarban?
Több, mint 3000 halálos áldozat, 17.000 fő politikai fogoly és kb. 1,5 millió ember akinek el kellett hagynia a lakhelyét a politikai erőszak következményeképp és 18 millió ember aki sürgős humanitárius segítségnyújtásra szorul. Miután a junta, a katonai hatalom, képtelen volt stabilizálni a hatalmát, az erőszak fegyveréhez nyúlt, elkezdett tüzet nyitni a tüntetőkre és bebörtönözni az életben maradottakat.
A Tatmadaw és az ellenálló erők között gerilla-harc bontakozott ki. Az ellenálló erők számára a küzdelem forradalmi harc. 2021 májusában megalakult a Népi Védelmi Erő (People’s Defense Force-PDF), az ellenállás serege, melynek mára már 60.000 tagja van. A országban még jelen vannak a PDF-től külön működő etnikai fegyveres csoportok, melyek együtt összességében elérik a PDF teljes létszámát. Az etnikai csoportok állandó küzdelembe állnak Mianmar vezetésével vallási és etnikai okok miatt.
A Tatmadaw az ellenállók által lakott területeken folyamatos házkutatásokat, letartoztatásokat tart, kontroll alatt tartja a médiát is, az újságírók bebörtönzésére, esetenként megölésére is van példa. Sajnos az országból menekülőknek nagyon nehéz dolguk van, hiszen a szomszédos országok nem szívesen látják őket, Indonézia és Thaiföld is visszatoloncolt százakat, mielőtt még az ENSZ elbírálhatta volna menekültkérelmüket.
A puccsisták 2023 júliusára választást ígértek, azonban ezt a lakosság cinikusan fogadta, hiszen nem látták értelmét egy olyan választásnak, ahol a legnépszerűbb jelölt el sem indulna (Aun Szan Szu Kji). A választáshoz természetesen alkotmányt módosítottak, ami gyakorlatilag bebetonozta volna a hadsereg hatalmát, emiatt az ellenálló pártok el sem indulnának a választásokon.
Min Aun Hlaing tábornok a Tatmadaw vezetője. Kép forrása: https://www.bloomberg.com/
2023 februárjában 6 további hónapra meghosszabbította a veszélyhelyzetet a mianmari kormány, ami már két éve folyamatosan tart, és így az ígért júliusi választás elmaradt. Az új választást augusztusra ígérték, azonban a vártak szerint a junta újra meghosszabbította a hatalmát. Ennek az oka belső csatározások lehetnek, hiszen Hlaing tábornok nem szeretné átadni hatalmát.
A kiber-rabszolgaság jelensége:
Miért fontos a mianmari helyzet a nyugat számára? Leginkább a bűnbandák és az online átverések elkövetése miatt. Mivel az ország vezetése a hatalma megszilárdítására tud egyedül koncentrálni, ezért a kínai-mianmari határon történő bűnözés megszaporodott és már olyan szintre emelkedett, hogy Kína is kénytelen volt beavatkozni.
A bűnbandák, főként Kínából, Mianmarba telepedtek le, ahol a kínai hatóságok keze már nem ér el, és ott működtetik az online csalással foglalkozó csoportjaikat. A már ismert formában, akár romantikusan behálózzák az európai, amerikai vagy bármely magasabb életszínvonalú ország naiv internetezőjét és nagy hozamot ígérve megpróbálják rávenni nagy arányú befektetésre. Amikor a pénzt átutalta az áldozat, a csalók a pénzzel együtt eltűnnek az online térből.
Ebben a módszerben semmi új nincs, azonban van egy olyan aspektusa a mianmari bűnözésnek, amely miatt még veszélyesebb, mint egy sima csalás: mégpedig a kiber-rabszolgaság. Kedvező munkaajánlatok téve a Covid-után elcsábították a munkakeresőket, majd elrabolták és elhurcolták őket Mianmarba, ahol rákényszerítették őket ezeknek a kibercsalásoknak a végrehajtására. Több, mint 30 ország állampolgárait hurcolták be Mianmar határ menti területeire. A kiber-rabszolgák elengedéséért cserébe a bűnszervezetek váltságdíjat kérnek.
Mint olvashattuk, a hadsereg és a lakosság között olyan óriási az ellentét, hogy azt nem lehet áthidalni. A puccs elutasítása megmutatta, hogy Mianmar népe nem kíván diktatúrába élni, így a tüntetések folytatása a puccs után is megtörtént. Az összetűzések folyamatosak, 2,5 évvel a hatalomátvétel után is, a kormányerők és az ellenállók között. Nem csak a segélykérő mianmari lakosok számára, hanem az egyre növekvő menekült áradat miatt a környező országoknak, a globális csaláshálózat miatt pedig világszerte fontos az ország rendjének helyreállítása. Ezért a mihamarabbi választások kiírása a legfontosabb az országban, hiszen a nép által legitimált kormány nélkül a belső harcok nem fognak csökkenni.
