Franciaországban 2004 márciusában elfogadásra került egy törvény, mely szigorúan szabályozza a különböző vallásokhoz köthető ruházatok állami közoktatási intézményekben való viselését. Ezen szabályzáson szigorítottak 2023. augusztus 24-én amikor Gabriel Attal francia oktatásügyi miniszter bejelentett, hogy az új tanévtől tilos az abaja viselése. Az abaja egy hosszú, laza, köntösszerű ruha, amelyet jellemzően az egész muszlim világban hordanak a nők. Teljesen zárt viselet, általában fekete színű szokott lenni, de egyre gyakoribbak a színes változatok is. A döntés heves, és nagyon változatos érzéseket váltott ki a társadalomból.
Kép forrása: RABIH MOGHRABI/AFP
Franciaország nem csak Párizsról és a gasztronómiájáról híres, hanem vallási sokszínűségéről is. Az Observatory for Secularism 2019-es jelentésében Franciaország muszlim közösségének nagyságát 3 milliós és 5 millió közöttire becsülte, ami a társadalom 4-7%-át tette ki. Az iszlám vallás mellett muszlimok, zsidók, katolikusok és ortodoxok is nagy számmal vannak jelen. Részben a vallásukat aktívan gyakorló tömegek tették szükségessé, hogy Franciaországban már a 20. század elejétől kezdve érvényesüljön az állam és egyház elválasztásának elve. Laicitásnak nevezik a francia államnak az egyházakhoz, vallásokhoz való viszonyát, ami az alkotmányban is rögzítve van. Szájbély Katalin A vallási jelképek viseléséről szóló törvény Franciaországban című írásában részletesen bemutatja, hogy milyen folyamat vezetett ahhoz a 2004-ben elfogadott törvényhez, ami megtiltotta a vallási jelképek viseletét az állami fenntartású közoktatási intézményekben. A törvény célja, hogy egy osztályterembe belépve ne lehessen megállapítani a diákok vallási hovatartozását, ezzel is szemléltetve a francia állam önállóságát az egyházaktól. A 2004-es törvény nem csak a muszlim vallásúak által viselt ruhadarabokat, például fejkendőket tiltja ki az iskolákból, hanem a zsidók kipáit és a keresztények keresztjeit és rózsafüzéreit is, így ez a törvény az ellene felhozott vádakkal szemben nem tekinthető muszlimellenesnek. 2010-ben a francia nemzetgyűlés megszavazta az iszlám nők által viselt, teljes arcot eltakaró burka viselésének betiltását a nyilvános helyeken.
A törvényen való mostani szigorítás annak előzményeit tekintve nem tűnik meglepőnek, viszont a francia társadalmat erőteljesen megosztotta. A 2004-es törvényt követően sok esetben az intézményvezetők hatáskörébe került annak eldöntése, hogy egy adott viselet vallási vagy kulturális jelentéssel bír. Az adminisztrációs tisztviselőket tömörítő szakszervezetek támogatták az abaja betiltását, ugyanis ezzel a döntés terhét leemelték az igazgatók válláról, és egy egységesebb szabályozás született a kérdésben. A Muszlim Hit Francia Tanácsa (CFCM) ellenzi a ruhadarab betiltását, ugyanis az szerintük nem egy vallási, hanem egy kulturális jelkép, ami a Közel-Keleten egy gyakori viselet. A döntést a muszlim közösség elleni diszkriminációnak tartják, amit egy publikációban is megfogalmaztak.
A kérdés a francia politikát is megosztotta. A jobb oldal támogatta a döntést, míg a baloldal a szabadságjogok és a nők jogai megsértését és a muszlimok megkülönböztetését látta a szigorításban.
A 24.hu cikkjében közölte, hogy a diákok nevében Loubna Regui, a Franciaország Muszlim Diákjai nevű egyesület elnöke szólalt fel, igen erős megjegyzést küldve a kormány felé:
„Az abaja köztudottan nem vallási ruha. Ez egy kulturális kérdés valójában, bár úgy tűnik, a kormány nem törődik ezekkel az információkkal, inkább csak betiltja [az abaját], ami azért érdekes, mert így Afganisztán és Irán mellett Franciaország még az az ország, ahol jogszabály írja elő, hogy a nők mit viselhetnek, és mit nem.”
A női abajára vonatkozó korlátozást később kibővítették a férfiak által viselt kamízra is.
Franciaországban szeptember 4-én kezdődött meg az oktatás, amikor a 12 millió tanulóból 289-en jelentek meg abajában. Gabriel Attal nyilatkozata szerint 67 diák kivételével mind levették a hosszú öltözéket a tantermekbe lépés előtt, míg az erre nem hajlandók inkább hazamentek. A francia kormány több mint 2000 szakembert képzett ki a szigorítás betartatására, akiket abba az 513 középiskolába küldenek, amelyekről úgy gondolják, hogy érintettek a problémában.
Clermont-Ferrandban nem engedtek be az iskolába egy abaját viselő tizenegy éves lányt miután nem volt hajlandó azt levenni a normál ruháiról. Ezt követően a lány apja az iskolaigazgatót és több munkatársát halálosan megfenyegette, aminek következtében letartóztatták és őrizetbe vették.
Az abaja viselésére vonatkozó szabályozás minden szempontból feszültté tette a francia iskolakezdési hangulatot. Egy olyan döntés született, mely felszínre hozta a 21.századi francia politika komoly kérdéseit: a vallási és kulturális sokszínűséget, a szabadságjogokat, a nők és lányok helyzetét, illetve a jobb és a baloldal közti komoly ellentéteket. A tanév már lassan egy hónapja tart, de az abaja és a kamíz iskolákból való kitiltásával kapcsolatos helyzet továbbra se stabil, így hát a jövőben mindenképp érdemes lesz a francia belügy fejleményeit követni.
