Változó Világ
Az utóbbi időben egyre több helyről hallani arról, hogy az Egyesült Államok dominanciája egyre kevésbé egyértelműbb a nemzetközi térben és a Szovjetunió felbomlását követően kialakult egypólusú világrend felbomlóban van. Na de mit mondanak a számok? Erre keressük ebben a cikkben a választ.
Export-Import
1990-ben Kína exportja a világ teljes exportjának a 3,26%-át tette ki, míg 2020-ban már több, mint 14%-át. Import tekintetében 1990-ben a világ importjának 2,55%-át tette ki Kína importja, míg 2020-ban picit kevesebb, mint 14%-át. Így Kína 30 év alatt a világ huszadik legnagyobb exportőr országából a legnagyobb exportőr országává és 9. legnagyobb importőr országából a 2. legnagyobb importőr országává vált.
Forrás: Visual Capitalitst
Forrás: Visual Capitalist
Elsődleges Kereskedelmi Partnerek
A következő ábrák remekül szemléltetik, milyen változáson ment keresztül Kína az elmúlt közel 30 évben. Kína 1990-ben 5 országnak volt az elsődleges kereskedelmi partnere. Ez a szám 2016-ra 124-re változott. 26 év alatt közel meg 25-szörőződött. Kína 2016-ban több, mint kétszerannyi országnak volt elsődleges kereskedelmi partnere, mint az Egyesült Államok
Forrás: Visual Capitalist
Forrás: Visual Capitalist
Ritkaföldfémek
A ritkaföldfémek olyan technológiai eszközök meghatározó alapanyagai, mint a mobiltelefonok, számítógépek, laptopok, televíziók, hibrid autók, szél erőművek vagy a napelemek. 1990-ben a kínai kitermelés a globális ritkaföldfém termelés 37,7%-át tette ki, míg az Egyesült Államok kitermelése a 32,7%-át. 2020-ra ez az arány 62,9%-ra nőtt Kína esetében, míg az Egyesült Államok részéről 12,4%-ra csökkent. 2020-ban a világ ritkafölfém tartalékának 36,7%-a található Kína területén, míg 1,2%-a az Egyesült Államokén. 2015 és 2018 között az Egyesült Államok ritkaföldfém importjának 80%-a Kínából származott. Mindezek rávilágítanak arra, hogy Kína dominálja a ritkaföldfémek piacát.
Külföldi Közvetlentőke-befektetések (FDI)
Az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés részeként Kína egy infrastruktúra fejlesztési politikát hirdetett meg, mellyel a kereskedelmi útvonalak infrastruktúrájának fejlesztését, az energiainfrastruktúra határokon átívelő összekapcsolását tűzte ki célul. A kínai állam és a kínai állami bankok együttesen a kezdeményezés finanszírozására több, mint 43000 milliárd forintnyi összeget különítettek el.
Kína külföldi közvetlentőke-befektetése 2012-ben 649 milliárd dollár volt, ami a globális külföldi közvetlentőke-befektetés 5%-át adta, az USA-é 3383 milliárd dollár volt, ami a globális külföldi közvetlentőke-befektetés több, mint 26%-át tette ki.
2020-ra a kínai külföldi közvetlentőke-befektetés 137%-kal 1537 milliárd dollárra nőtt, míg az Amerikai Egyesült Államok külföldi közvetlentőke-befektetése több, mint 31%-kal csökkent 2032 milliárd dollárra. Így 2020-ban Kína külföldi közvetlentőke-befektetése a globális külföldi közvetlentőke-befektetés 23,41%-át adta, míg az Egyesült Államoké a 35,33%-át tette ki.
Az utóbbi években Kína jelentősen növelte külföldi közvetlentőke-befektetésének mértékét és kezdi megközelíteni az Egyesült Államok részesedését a globális aggregátumból.
Párhuzamos Rendszerek
Kína a globális pénzügyi rendszer intézményeinek megfelelőjeként elkezdte kiépíteni a saját intézményeit. Például a New Development Bank-ot, a BRICS Contingent Reserve Arrangement-et és a Chiang Mai Initiative-t a Világbank és az IMF alternatívájaként vagy a VISA és Mastercard alternítívájaként a Unionpayt, esetleg a hitelminősítők terén Standard & Poor’s alternatívájaként a Universal Credit Rating Group-ot.
Az alábbi ábra jól szemlélteti a szakirodalom által csak árnyék intézményrendszernek hívott struktúrát. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ezek az intézmények globálisan még messze nem annyira elterjedtek, mint a meglévő nemzetközi intézményrendszerek.
Forrás: Mercator Institute for China Studies
Új Világrend
A cikk során számos területen bemutatásra került Kína növekvő globális jelenléte és tény, hogy több területen például a globális export tekintetáben megelőzte már az Amerikai Egyesült Államokat, valamint léteznek előrejelzések, amik szerint 2050-re Kína GDP-je megelőzi majd az összes több országét.
Ugyanakkor érdemes látni, hogy amikor a mostani USA dominálta világrendről beszélünk Kínának nem csak az Egyesült Államokat szükséges megelőzni ahhoz, hogy vezető világhatalmi szereplővé váljon, hanem az angolszász kulturális háttérrel rendelkező országok közel együttesét.
Ennek ellenére Kína jelentős, dinamikusan fejlődő ország, aki a fennálló hatalmi berendezkedés kihívójaként lép elő a nemzetközi porondon. Így szerepét nem érdemes alábecsülni, hisz a következő években jelentősen megváltozhat a nemzetközi rend, ahogy eddig ismertünk.
