November 5. különös emléknap az angoloknál, ekkor ugyanis tüzeket gyújtanak, illetve népszerűtlen közéleti szereplőket ábrázoló bábukat égetnek el. Ennek oka, hogy 1605-ben ezen a napon lepleztek le egy királyellenes összeesküvést. Mi történt ekkor és hogyan él tovább az angol hagyományban?
A Guy Fawkes-összeesküvés társadalmi háttere
Az 1605-ös összeesküvésnek komoly vallási-politikai háttere volt,
ugyanis I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása Anglia reformálásának időszaka, különböző liturgiai reformok mellett ez azonban a katolikus hitre (vissza)térés szankcionálása, visszaesés esetén kivégzés előírása volt, illetve az uralkodónak, mint egyházfőnek hűségesküt kellett tennie a katolikusoknak. A királynő halála után I. Jakab – az Erzsébet által kivégzett katolikus Mária fia – került trónra, és katolikus kötődése ellenére csak részben konszolidálta anyja politikáját, azt is csak rövid ideig – hiszen már 1603-ban lelepleződött két, ellene irányuló katolikus összeesküvés, amely miatt szigorított, illetve 1604 márciusában egy rendelettel kiutasította a katolikus egyházat Angliából. Ezután a katolikusok szervezkedni kezdtek uralkodójuk ellen.
Egy katolikus főnemes szerepe
Egy angol katolikus báró, Robert Catesby vállalta magára a főszervezői szerepet, aki már 1604 februárjában a parlament felrobbantását tervezte.
Robert Catesby későbbi ábrázolása
Olyan alkalmat akart kiválasztani, amelyen jelen vannak a legfontosabb anglikán egyházi személyek, az uralkodó és az anglikán főurak, így esett a választás az 1605-ös ülésszak megnyitásának napjára – eredetileg július 28., azonban a járványveszély miatt végül november 5. De miért Guy Fawkes nevére emlékezünk akkor?
Guy Fawkes
A válasz az, hogy
a robbantáshoz Angliában kevésbé ismert, de technikai tapasztalatokkal rendelkező személyre volt szükség.
Egy Catesby által a spanyol uralkodóhoz küldött követ, Thomas Wintour – akitől Anglia megtámadását várták a katolizálás érdekében – került kapcsolatba az akkor Spanyolországban tartózkodó, eredetileg anglikán vallású Guy Fawkes-szal.
Guy Fawkes későbbi ábrázolása (forrás: wikipedia.org)
Fawkes szülei anglikánok voltak, de anyja ága továbbra is őrizte katolikus örökségét. Apját hamar elveszítette, így anyja másodszor is férjhez ment, mégpedig katolikus férfihoz, aki mostohafiát katolikus iskolába íratta, melynek következtében Guy is áttért. Vallásossága és kalandor szemlélete miatt az 1590-es években Németalföldre távozott, ahol a protestáns lázadók ellen harcolt a spanyol hadsereg tagjaként. Itt szerzett tapasztalatokat robbantások végrehajtásában.
Az összeesküvés végrehajtása…
Most már, hogy van főszervező, van végrehajtó, van alkalom, már csak a gyakorlati terv hiányzik.
1604 májusától kezdve rendszeresen találkozott összesen tizenhárom szervező különböző londoni kocsmákban, akiket esküvel szentesített titoktartás kötött össze. A következő hónapokban egy főnemesi családból származó résztvevő, Thomas Percy révén sikerült megszerezniük egy régi pince bérleti jogát, amely éppen a parlament alatt helyezkedett el, így be tudták rendezni puskaporos hordókkal a területet. A terv az volt, hogy Fawkes gyújtja meg november 5-én a hordókat, de miért hiúsult meg?
Az összeesküvés leleplezése Henry Perronet Briggs XIX. századi festményén (forrás: wikipedia.org)
…és meghiúsulása
Azért, mert
egy katolikus főúr, William Parker báró október végén levelet kapott, hogy maradjon távol az ülésről,
amelyben erős utalások történtek arra, hogy valakik valami veszélyeset terveznek.
William Parker, Monteagle bárója (forrás: wikipedia.org)
Nem tudni ki írta a levelet, a legvalószínűbb, hogy az egyik résztvevő, Francis Tresham, a báró sógora. Menteni akarta rokonát, de elárulta szövetségeseit, ugyanis a levél eljutott a királyhoz is, aki november 4. éjszakáján átkutattatta a parlament alatti pincéket, a hordókat és magát Fawkest is megtalálták. Fawkes kezdetben mindent tagadott, majd kínvallatások árán kiszedték belőle társainak nevét, akiket elfogtak, és 1606 január végén kivégeztek – Fawkest január 31-én.
Fawkes aláírása a kínzás után, november 7 körül (fenn) és a kivégzés előtt (lenn) (forrás: wikipedia.org)
Az összeesküvés emlékezete
Az összeesküvés következménye a katolikusokkal szembeni törvények szigorítása, illetve – ami még tovább hatott – a hálaadás napja, mint ünnep bevezetése. Már 1605. november 5-én, vagyis a meghiúsult merénylet tervezett napján örömtüzek gyújtására biztatták a londoniakat, de 1606 januárjában törvényt is hoztak e napról, mely 1859-ig érvényben volt: kötelező volt az angol király alattvalóinak hálaadó istentiszteleten részt venni, ahol a törvény szövegét is felolvasták.
Margaret Thatcher mint Guy Fawkes (forrás: mirror.co.uk)
Ma már kevésbé a vallásos jellege miatt, de még mindig ismert ünnep. Még a XVII. században terjedt el, kezdetben katolikusellenes tartalma miatt, hogy Fawkes-bábukat égetnek el, amely mindmáig elterjedt, például gyerekek körében. Egyes vidékeken jelen vannak emellett tűzijátékok, körmenetek és máglyarakások is.
Az is előfordul, hogy kevésbé népszerű közéleti szereplőket ábrázoló bábukat égetnek, előfordult például, hogy Margaret Thatcher is „így végezte”.
Mit okozhatott volna a robbanás?
Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lehetett volna a következménye a robbanásnak, egyáltalán sikeres lett volna-e. A válasz az, hogy igen: a király és a parlament, az anglikán egyházi vezetők és főrendek égbe repültek volna. De nemcsak ők:
valószínűleg az egész londoni belváros felrobbant volna, a Westminster-apátsággal és a koronázótemplommal együtt.
A Walesi Egyetem többször is modellezte a robbanást, és valószínűleg 500 méteres körzetben minden épület megrongálódott volna, a robbanószer mennyisége ugyanis huszonötszöröse volt a parlament felrobbantásához elég adagnak.
(Borítókép: a Westminster-palota, az angol parlament épülete)
(A borítókép forrása: wikipedia.org)
