Reaktor

Mennyibe kerülnek a szoftverek egy átlag embernek?

A címben szereplő kérdésre ahány statisztika, annyi válasz van, így inkább abba érdemes belegondolni, hogyan lehet elkerülni a felesleges informatikai költségeket. Sokan nem tudnak róla, de a legtöbb pénzbe kerülő szoftverre van ingyenes alternatíva, ami gyakran nem olyan gazdag funkciókban, mint a fizetős megfelelője, de a hétköznapokra bőven elég a legtöbb felhasználó számára. Ezekre az ingyenes kiadásokra jellemző, hogy nyílt forráskódúak, tehát bárki láthatja, hogyan épülnek fel, így adatvédelmi szempontból sokkal biztonságosabbak, másrészt bárki módosíthatja magának, ha ért hozzá, így nagy szabadságot biztosítanak.

Sokaknak meglepő lehet, de az operációs rendszerért sem muszáj fizetnünk, ha főként internetezésre és média fogyasztásra használjuk az eszközünket. És most nem a „torrentes” kalóz Windows-ra gondolok, és még csak nem is az Apple eszközeihez ingyenesen járó MacOS-re. A Linuxról habár sokan hallottak már, a sztereotípia az, hogy informatikus mérnöknek kell lennünk ahhoz, hogy egyáltalán telepíteni tudjuk, nem hogy használni. Ez viszont elég messze áll a valóságtól, hiszen pontosan olyan egyszerű telepíteni, mint egy Windowst, a használata pedig logikai szempontból a MacOS-re hasonlít. A Linuxnak számos disztribúciója van, egyszerűbben fogalmazva típusa. Az Ubuntu az egyik leginkább felhasználóbarát rendszer, jelenleg a legújabb kiadás a 22.04-es verziószám, ami valóban korszerű, és hétköznapi használatra minden funkciót tartalmaz. Előnye az ingyenesség és nyílt forráskód mellett az, hogy alacsony erőforrásigénye miatt régebbi laptopokon is nagyon gyors tud lenni, illetve az akkumulátort sem meríti annyira.

 

linux-logo.jpg

 

Egyetemistaként sokat kell jegyzetelnem, főleg jogász szakos hallgatóként, szóval elengedhetetlen számomra egy megbízható irodai szoftvercsomag, olyan mint például a Microsoft Office. A magyar állam biztosítja a Microsoft szoftverét az egyetemi hallgatók számára ingyenesen, így ez nekem sem jelentene gondot. A probléma az, hogy nekem újra telepítés után is többször is összeomlott a Word, szóval kezdhettem elölről a beadandót, másrészt ha az állam által biztosított szoftvert használom, akkor muszáj vagyok egyetemi email címmel belépni, így viszont a régóta használt személyes fiókommal nem szinkronizálódnak a dokumentumaim. Röviden tehát bosszantó helyzeteket teremtett a Microsoft szoftvere, másrészt macerás is volt a fájlok felhőbe feltöltése, az egész átláthatatlanná vált. Ezért némi keresgélés után letöltöttem a LibreOffice-t, ami néhány kivétellel ugyan azt tudja, amit a Microsoft Office, csak éppen stabilabb, gyorsabb és sokkal átláthatóbb. Az LibreOffice pedig mindenki számára ingyenes, és minden operációs rendszerre létezik, kivéve a telefonos rendszereket.

libre_office.png

Persze nem mindenki csak netezésre, jegyzetelésre használja a gépét, szóval érdemes megemlíteni néhány érdekes példát arról, hogy Linux felhasználóknak mennyi minden adott, ingyen. Videóvágáshoz ott a Kdenlive, képszerkesztéshez pedig a GIMP, ezekkel pedig már is kikerültük az alkotók által preferált drága Adobe szerkesztőcsomagot. Egyedül a gaming az, ahol a Linux nem tudja teljesen kiszolgálni az átlag felhasználót, de erről elmondható, hogy sokat fejlődött, hiszen Steammel nagyon sok játékot tudunk Windowsos verzióhoz hasonló minőségben játszani.

pexels-soumil-kumar-735911.jpg

Az egyértelmű, hogy ha spórolni akarunk, akkor az ingyenes megoldásokkal nem igazán kell semmilyen kompromisszumot kötnünk, hiszen majdnem minden esetben ugyan azt tudják nyújtani, amit a „fizetős” szoftverek. Érdemes lehet velük tenni egy próbát, mert akkor nem kell kalóz szoftvereket letöltenünk, ugyanakkor pénzt is tudunk megtakarítani. Ennek ellenére a felhasználók kis százaléka használja ezeket, ami egy öngerjesztő folyamatot teremt. Mivel kevés ember használ Linuxot, ezért lassabba fejlesztés, kevesebb alkalmazás készül rá, ami miatt kevés ember használja. Annyi viszont biztos, hogy ha valakinek van egy nem túl régi laptopja, akkor ezek alapján ingyen meg tudja oldani, hogy az egyetemen jegyzeteljen, vagy munkahelyre készítsen el egy prezentációt.

süti beállítások módosítása