(kép forrása: népszava.hu)
Az internetre, annak megjelenésekor hatalmas lehetőségként tekintettünk, a világ kétségkívül összezsugorodott, vagy ha úgy nézzük, visszavonhatatlanul kinyílt. Azt hittük, az emberekre pozitívan fog hatni az információáramlás. De sajnos a légből kapott összeesküvés-elméletek melegágya is lett az internet. A konteóhívő társadalom előtte csak könyveken, magazinokon, illetve tévéműsörökön terjesztette az összeesküvés-elméleteit. Az internet megjelenésével mindez hihetetlen módon elterjedt, és ami a legrosszabb, hogy nemcsak legszélsőségesebb konteósokra van hatással, hanem a Facebookon való megosztások révén a naiv szemlélődők is találkozhatnak vele.
40.000 éves magyarság, ősi szkíta-magyar rokonság, az amerikai kormány szervezte 9/11, a C-vitamin rákgyógyító hatása, vagy annak gyógyszer-maffiai eltitkolása, és még sok más teória, melyeknek lényegi üzenete, hogy amit tanultunk az iskolában vagy, amit a tudomány mai állása mond, az nem úgy van a valóságban. Ezeket az összeesküvés-elméleteket eddig csak hébe-hóba osztották meg ismerőseink, azonban a koronavírus megjelenésével lehullott a lepel, nyilvánvalóvá vált, hogy milyen sokan képesek az áltudományos híreszteléseknek bedőlni. Ez egy járvány idején hatalmas veszélyt jelent. Ráadásul most, hogy immáron több mint 3 éve húzódik már a járvány,
a vírussal kapcsolatos konteókat felváltották az oltás-szkeptikus összeesküvések.
Tudománytagadás a koronavírus terén
Sajnos ma a tudománytagadás népszerű dolog, sokkal könnyebb elhinni, egy féligazságokra épülő, négysoros posztot, mint a tudományos cikkeket. A tavaly nagyjából ilyenkor a National Geographic által közölt vélemény-kutatás szerint a magyarok 40%-a nem kérne vakcinát, szintén 40% beoltatná magát, 20% pedig bizonytalan.
Kacskovics Imre immunológus National Geographic-nak adott interjújában elmondta, hogy Magyarországon sokan élünk az oltásokkal, ránk annyira nem jellemző az oltásellenesség (bár, ahogy néhány ismerősöm Facebookját elnézem, lehet, hogy ez a szám felfelé törekszik). A szakember állítását alátámasztja, hogy általában elkerülik az olyan járványok hazánkat, mint például a kanyaró. Ahol magas az oltásellenesség, ott a járványok is gyakoribbak.
Viszont nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy a tudományellenesek egy nagyon hangos kisebbség. Jelenleg hazánkban több, mint 6.300.000-en oltatták be magukat, illetve már vannak, akik megkapták a 4. oltást is. Azonban gondolj bele, hogy mekkora oltásellenes kommentáradattal találod szemben magad minden egyes koronavírusról szóló poszt alatt!
Fals feltevések, fals következtetések
Nem csak a vírus ellen, hanem a tudománytagadás ellen is küzdenünk kell! Ami a tudományelleneseknek táptalajt nyújt, hogy a koronavírusnak enyhék a tünetei, sokakra nem veszélyes, sőt viszonylag alacsony a halálozási arány a megbetegedés következtében. Azonban a vírust nem szabad alábecsülni, nekem például rokonaim haltak bele a vírusba, és bár bizonyos, hogy az egészséges, fiatal szervezet könnyen átvészeli a betegséget, könnyen átadhatjuk idős vagy krónikus beteg embertársainknak. Őket így igazi veszélynek tehetjük ki!
Továbbá azt is sokan felhozzák, hogy amíg egy oltóanyag kifejlesztése normális keretek közt, átlagosan 10 évet vesz igénybe, addig a koronavírus elleni vakcina 325 nap alatt meglett . Ez igaz, azonban figyelembe kell venni, hogy a mostani vakcinákhoz, úgynevezett RNS-technológiát használtak, továbbá Kína már 2020 januárjában azonosította a koronavírus genetikai szekvenciáját.
Az előbb említett RNS-technológiát már például a daganatgyógyászatban is használták, ezért már a járvány kitörésekor nagy előnyökkel indult ez a technológia. Ami még gyorsította a vakcinák előállítását, hogy a koronavírus más fajtáiról, például a SARS-CoV-1-ről már nagyon sokat tudtunk. Tehát, ha egy teljesen új vírus jelent volna meg, akkor ez a fejlesztési idő hosszabb lett volna. Karikó Katalin sem idén ült le biológiát tanulni, hogy különböző díjakat kapjon.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan tudunk tenni a tudományellenesség ellen? Hogyan tudjuk visszaszorítani? Itt nagy hangsúly van az oktatáson.
Egy művelt generáció felnevelésével visszaszoríthatjuk a konteók népszerűségét.
A legfontosabb, hogy megértessük a fiatalabb generációval, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy bízunk a tudományos szakértők szavaiban, ne pedig légből kapott Youtube tudósok mondandójára építsük a véleményünket a vírussal, vakcinával vagy bármi mással kapcsolatban.
