Mindenki ismeri a Titanic történetét, ami éppen 110 évvel ezelőtt, 1912. április 14-én ment neki a jéghegynek, és 2 óra 40 perccel később süllyedt el teljesen, több száz kilométerre a legközelebbi szárazföldtől. Ha ha máshonnan nem is hallanánk róla, az igazi kasszasiker Hollywoodi film végképp világhírűvé tette, ami végül rekord hosszú ideig, 15 hétig szerepelt a jegyeladási lista élén, míg a film betétdala, a My heart Will go on 16 hetet töltött az amerikai slágerlista első helyén.
Összeszedtem tehát néhány érdekes tényt és tévhitet a filmről és a valós eseményekről, amit talán nem tudunk a világ egyik legismertebb hajójának történetéről.
Tények
- Valóban elsüllyeszthetetlennek gondolták, 4 rekesz megsérülése és vízzel való megtelése ellenére is a felszínen tudott volna maradni a tervezők szerint. A balszerencse netovábbja, hogy a jéghegy éppen olyan szögben érte a hajót, ami a fennmaradást már nem tette lehetővé.
- A film forgatási költsége 200 millió dollár volt, míg az eredeti Titanicot 7.5 millió dollárból építették
- Az az ajtó, amin Rose fekszik a film végén, pontos mása egy eredetinek, amit jelenleg is meg lehet tekinteni Halifaxban
- Érdekes tény, hogy tavaly Tenesseeben a Titanic kiállításon leomlott a jéghegy, aminek következtében 3 embert kórházba kellett szállítani.
- James Cameron, a film rendezője 12 alkalommal merült le a hajóroncshoz, hogy azt tudja visszaadni a filmben a nézőknek, amit a saját szemével látott
- Több tengeralattjárós merülést is szerveztek már a hajóroncshoz, a tavalyi évben hatot, de az OceanGate Expeditions az idei évre is tervez hasonló utakat. Azonban ennek ára igen borsos, 125 ezer dollárba, azaz több, mint 40 millió forintba kerül a 10 napos hajóút, ami egyszeri merülést tartalmaz.
- Jelenleg a roncsot fémevő baktériumok károsítják, így ha a jelenlegi tulajdonos cég állagmegóvási kísérletei nem érnek célba, 15-20 éven belül teljesen elpusztul a hajóóriás.
- A roncs 3800 méteres iszonyatos mélységben fekszik, ami ebben a régióban a karbonát kompenzációs határ alatt fekszik. Ez azt a mélységet jelöli, ahol egyensúlyi szint alakul ki a karbonát lerakódás és feloldódás között. Itt már nem maradnak meg az emberi csontok, hanem szó szerint feloldódnak a tengervízben. Szóval a Titanic roncsai között egyetlenegy holttest sem fekszik, létezésükről csak ruhák és cipők tanúskodnak.
Tévhitek
- Nem zárták be a harmadosztályon utazókat, bár tény, hogy a túlélők nagy százaléka az első osztályról származott. Egy fedélközben utazó túlélő, Daniel Buckley szerint a kapuk nyitva voltak. Bár az ütközéskor a legénység még megpróbálta távol tartani őket az első osztálytól. A különbséget az okozhatja, hogy a harmadosztály utasainak nagy része már aludt a tragédia bekövetkeztekor, így kevesebb esélyük maradt a feljutásra.
- Nem szegtek szabályt a mentőcsónakok számával, sőt, több volt, mint a törvényileg meghatározott. Akkoriban nem az utaslétszámhoz, hanem a hajó súlyához igazították a mentőcsónakok számát. A cég több, mint 100 férőhellyel több csónakot helyezett el, mint amennyit a törvény akkor előírt. Az építtető cég egyébként már tudott arról, hogy hamarosan életbe lép az a törvény, ami kötelezővé teszi, hogy annyi hely legyen a mentőcsónakokban, amennyi az utasok száma, és a Titanicot ezt szem előtt tartva építették, azonban végül nem töltötték fel az összes erre szánt helyet.
- Az SOS jelzést nem a Titanicon használták először, több hajókatasztrófánál is küldték korábban ezt a morze kódot. Viszont tény, hogy megismeréséhez és “népszerűsítéséhez” nagyban hozzátett.
- Magyarországon a Friss Újság írta a tragédiáról: “Soha annyi ember és vagyon nem merült alá, mint most”- a mondat vagyonra vonatkozó része azonban nem állja meg a helyét. Valóban nagy értékű dolgok süllyedtek el, de arany vagy egyéb luxuscikkek nem voltak az utasoknál nagy mennyiségben, így nem mérhetetlen mennyiségű érték az, ami az utasok poggyászával a tengerbe veszett.