Az amerikai közvélemény úgy tűnik, nem lelkesedik az ukrajnai háborúban való amerikai részvételért. Miközben a túlnyomó többség egyetért azzal, hogy Oroszországot kemény gazdasági szankciókkal sújtsák, az AP-NORC által a közelmúltban végzett felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 26 százaléka mondta azt, hogy az USA-nak "jelentős szerepet” kellene vállalnia a konfliktusban, míg 20 százalék szerint egyáltalán nem kellene benne részt vennie. Mintegy 51 százalék gondolja azt, hogy az országnak kisebb szerepet azért vállalnia kellene. A CNN a napokban megjelentetett közvélemény-kutatási eredményei alátámasztják a korábbi adatokat:
58 százaléka a megkérdezetteknek azon a véleményen van, hogy akkor sem szabad katonai cselekményekbe bocsátkoznia az Egyesült Államoknak, ha a gazdasági szankciók nem működnének.
Amerikában nemcsak az emberek, hanem a konzervatív értelmiségiek és elemzők egy része is erősen szkeptikus a Biden-kormányzat harcias kijelentéseivel kapcsolatban, és komoly ellenszenvvel figyeli azt a politikusi retorikát, amely, a fősodratú média hatékony támogatásával, fekete-fehér módon írja le az orosz inváziót és kizárólag Putyint teszi felelőssé a kialakult helyzetért.
Tucker Carlson népszerű késő esti televíziós műsorában folyamatosan ekézi a háborús retorikát teljes hangerőn nyomó demokrata és republikánus kötődésű volt és jelenlegi kormánytisztviselőket, akik Carlson szerint a kibicek nyugalmával jelentik ki, nyíltan vagy burkoltan, hogy Amerikának legalábbis le kellene bombáznia az orosz utánpótlási vonalakat, de akár szárazföldön is be kellene avatkoznia. Carlson a napokban arra hívta fel a figyelmet a Tucker Carlson Tonight-ban, hogy ha Putyin csakugyan egy hibbant zsarnok, akkor lehet, hogy meg kellene fontolni, ki akar-e az USA provokálni egy esetleges atomcsapást. Az oroszokkal közvetlen fegyveres konfliktusba keveredni "nem olyan lenne, mint amilyen begurulni Bagdadba volt,” figyelmeztetett a műsorvezető. Ami azt illeti, ha az amerikaiaknak van félnivalójuk, akkor nekünk, Ukrajna és Oroszország közvetlen szomszédságában élőknek még inkább van.
Stephen M. Walt, a Harvard Egyetem nemzetközi kapcsolatokat tanító professzora, a Foreign Policy publicistája a múlt héten arra hívta fel a figyelmet a folyóiratban megjelent írásában, hogy
az amerikai kormányzat ellentmondó üzeneteket küld, hiszen egyfelől többször kijelentették, hogy az USA nem küld katonákat Ukrajnába, miközben áthelyezi diplomáciai képviseletét az országban.
A másik probléma Walt szerint, hogy a NATO és a nyugati vezetők továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt, miközben mindenki tudja, hogy Ukrajna egészen biztosan nem lesz a szövetség tagja, belátható időn belül legalábbis. Teszik ezt annak ellenére, hogy nyilvánvaló, Putyin egyik alapvető célja, hogy Ukrajna maradjon katonailag semleges. "Nem értem, miből gondolja a Nyugat, hogy ezt a konfliktust meg tudja oldani, hogy legalább valamennyit nem engedne Putyinnak ebben a kulcsfontosságú követelésében,” fejtette ki Walt. A professzor felidézte a nemzetközi kapcsolatok amerikai kutatójának, Matthew Waldman-nek még 2004-ben megfogalmazott elvét az ún. "stratégiai empátiáról,” melynek lényege, hogy a külkapcsolatokban és vitás ügyekben a feleknek bele kell tudniuk magukat képzelni a másik helyzetébe, és megérteni a motivációit, anélkül persze, hogy azonosulnának azokkal.
Walt szerint riasztó mértékben hiányzik a mostani helyzetben ez a stratégiai empátia az USA részéről, és mindenkit, aki rámutat, hogy az oroszok meglehetősen érzékenyek a közvetlen környezetük biztonsági helyzetének alakulására, azt "Putyin naiv apologétájának kiáltják ki,” teszi hozzá a professzor.
Persze azt egyetlen közíró vagy konzervatív kutató sem állítja Amerikában, hogy Ukrajna megtámadása helyes vagy egyáltalán bármilyen módon igazolható volna. Ennek ellenére a kormányzat és az ahhoz, vagy legalábbis annak jelenlegi héja álláspontjához, közelálló elemzők gyakorlatilag lehazaárulóznak mindenkit, aki fenntartásokat fogalmaz meg egy amerikai beavatkozás kapcsán. Erről például Rod Dreher, a Magyarországon jól ismert konzervatív író és publicista is többször tweetelt, de Tucker Carlson is rendszeresen dühöng emiatt. Mindketten hangsúlyozzák, hogy az amerikaiak elvetemült és rettenetes dolognak tartják Ukrajna megtámadását, viszont erősen szkeptikusok a saját vezetőik külpolitikájával és katonai erejével és szakértelmével kapcsolatban, hiszen még jól emlékeznek például az afganisztáni kivonulás fiaskójára vagy a hazugságokkal megalapozott és kudarcos iraki beavatkozásra.
Glenn Greenwald, a Snowden-ügy kapcsán világhírűvé vált amerikai újságíró szintén az USA korábbi külföldi beavatkozásaira hivatkozva jegyezte meg, hogy milyen döbbenetes az amerikai elitek szemforgatása Ukrajna kapcsán. Greenwald tweetjében egy pár nappal ezelőtti, Condoleeza Rice-szal készült televíziós interjú linkjét osztotta meg.
This is, without exaggeration, one of the most amazing things I've ever seen on television, and tells you all you need to know about the state of mainstream US discourse and the implicit premises on which it's based: https://t.co/U1vTO5Vmzy
— Glenn Greenwald (@ggreenwald) February 27, 2022
Csak emlékeztetésképpen: Rice volt George Bush elnök külügyminisztere az iraki háború kitörésekor, és egyik fő szószólója volt a háború megindításában. Irak ugyan kétségtelenül diktatórikus, mégis szuverén állam volt 2003-ban, amely nem provokálta ki semmilyen módon az ellene indított támadást, és mint utóbb kiderült, egyáltalán nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel, ahogyan azt az USA (és legfőbb szövetségese, Nagy-Britannia) állította. A háborúban utólagos becslések szerint több, mint 4000 amerikai katona és több, mint 600,000 (!) iraki vesztette életét. Nos, amikor a műsorvezető az említett interjúban azt mondta, hogy "egy szuverén ország megtámadása háború bűncselekmény,” Rice komoly fejjel bólogatott,” jegyezte meg szarkasztikusan Greenwald. Hát igen, az amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek mondás lehet érvényes vezérelv egy nagyhatalomnál, csak nem biztos, hogy mindig bejön…
