Augusztus 15-én ünnepli a katolikus egyház Szűz Mária mennybemenetelének napját, amit Magyarországon Nagyboldogasszonynak is szokás nevezni. A Mária-ünnepek között vitathatatlanul ez a legfontosabb, mégis kezd kikopni a köztudatból ennek az eseménynek az ünneplése.
Mit ünneplünk augusztus 15-én?
Az írások szerint ezen a napon halt meg Mária és ,,a Mennybe vétetett”. Ezek szerint Mária testét az Úr nem engedte át az enyészetnek, hanem a halála után magához vette a mennyei dicsőségbe. Ez a hittétel 1950-ben nyert megerősítést XII. Piusz pápa által.
„Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” XII. Piusz
A Mária-kultusz már az ősegyházakra is jellemző volt. Mária mennybemeneteléről az 5. századtól megemlékeztek Jeruzsálemben, ekkor az ünnep neve a szentséges Szűz elszenderülése (Dormitio sanctae Mariae) volt. Az évszázadok alatt az ünnep az egész hívő közösség körében elterjedt, hivatalos egyházi ünneppé IV. Leó pápa tette 847-ben. Ekkor a napot Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték.
Magyarországon ez a nap különösen fontos a hívők számára. A legendák szerint Szent István király tette hivatalos ünneppé ezt a napot. Emellett augusztus 15-re hívta össze minden évben a királyi tanácsot Fehérváron. Állítólag Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának és a szóbeszéd szerint 1038-ban ezen a napon hunyt el Szent István.
„Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.” Érdy-kódex
Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának (forrás:hu.wikipedia.org)
Ki is volt Szűz Mária?
Mária életéről nagyon kevés írás és feljegyzés tanúskodik. Életútját az Újszövetségből, az apokrif iratokból és a legendákból, szájhagyomány útján terjedő történetekből lehet megismerni.
Ezek alapján Mária kései gyermekként született Galileában, édesanyja Anna, édesapja Joákim volt. Mária az írások szerint fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. (Ez a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe a Katolikus Egyházban, amiről december 8-án emlékeznek meg.)
Az Újszövetség szerint Máriát 16 éves korában meglátogatta Gábriel arkangyal, aki hírül vitte neki, hogy fiút fog szülni, akinek Jézus lesz a neve és ő lesz a Megváltó.
Mária ezt a hírt az elhíresült szavakkal fogadta: ,,Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint.”.
Jézus születése után az evangéliumok ritkán említik Máriát, de következtetni lehet arra, hogy Mária követte a fiát, jelenléte mindig kedves és fontos volt mindenki számára.
Szűz Mária ott volt az Olajfák hegyén is fia halálakor, amikor Jézus édesanyját kedvenc tanítványa, János apostol gondjaira bízza.
,,Jézus tehát látván anyját és az ott álló tanítványt, kit szeret vala, mondá anyjának: Asszony! Íme a te fiad! Aztán mondá a tanítványnak: Íme a te anyád! És azon órától a tanítvány őt magához vevé."
Jézus halála után Mária további életéről nem szólnak az írások. A legendák szerint Mária és József Efezusba költözött és ott lakott haláláig.
Mária a halott Jézussal. Michelangelo Piétája Rómában. (forrás: katolikus.ma)
Milyen volt a hagyományok szerint Mária halála és mennybemenetele?
Mária haláláról és mennybemeneteléről ugyan nem szól az Újszövetség, de az apokrif iratok és a legendák szerint Mária Efezusban halt meg, de halála után a testét Jeruzsálembe vitték és a Gecsemáné-kertben, az Olajfák hegyének a lábánál helyezték örök nyugalomra. Temetésén az apostolok is tiszteletüket tették, aki ka világ minden tájáról, felhőkön siettek Jeruzsálembe. A temetésén és az azt követő három napon keresztül angyalok énekeltek a sírjánál. A harmadik napon felnyitották az addig zárt sírt, a test nem volt a sírban, csak a halotti lepel, ami kellemes illatot árasztott. Az apostolok biztosak voltak abban és hírül vitték, hogy Máriát magához vette az Úr, örök dicsőséget adva neki.
Mária mennybemenetele (forrás: felvidek.ma)
Népi hagyományok augusztus 15-én
Ennek a napnak a jelentőségét bizonyítja az is, hogy Mária mennybemenetelének ünnepéhez több népi szokás is kapcsolódik.
Gyümölcsfa keresztelés: ezen a napon a gyümölcsfákba, a jó termés érdekében, keresztet karcolnak.
Mária- koporsó készítése: virágokból koporsót készítenek augusztus 15-én.
Virágszentelés: ezen a napon a pap megszenteli a virágokat, amit a hozzátartozók az elhunyt szeretteik sírjába tehetnek, hogy az elhunyt -Máriához hasonlóan- dicsőségre jusson. A megszentelt virágokat nem csak sírokba, hanem épülő ház alapjába, újszülött bölcsőjébe és fiatal pár ágyába is szokták helyezni a jó szerencse érdekében.
Varázserejű időszak: a Nagyboldogasszony és a Kisboldogasszony (Mária születésnapja, szeptember 8.) közötti időszak varázserővel bír. A hívők ebben az időben szedik a gyógyfüveket, és szellőztetik ki a holmikat, hogy a ,,moly beléjük ne essen”.
Dologtiltó nap: hagyományok szerint ezen a napon nem szabad sütni, mert a tűz kiszökik a kemencéből.
Ezen a napon virrasztásokat tartanak, hogy a felkelő nap sugarai között meglássák az üdvözült Máriát.
Virágszentelés (forrás: nemzetisegek.hu)
Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony, ma már nem olyan jelentőségű ünnep, mint a múltban. A katolikusok ezen a napon ünnepi Szentmisékkel, búcsúkkal, virágszenteléssel és zarándoklatokkal emlékeznek meg Szűz Mária mennybemeneteléről.
(Borítókép forrása: magyarkurír.hu)
